v. Cazamanca, folyó Afrika ÉNy-i részében, Szenegambiában. Ismeretlen forrásai alkalmasint a Futa-Dsalon Ny-i lejtőin vannak; 300 km.-nyi hosszuságban ismerik. Torkolata 124 km.-nyire van a Gambiáétól D-re. Széles deltatorkolatában csak a középső ág hajózható. 2 m. mély járatu hajók Szedinig (225 km.-nyire) mehetnek föl. ÉK-ről a Szongrogut veszi föl. Felső részében terem bőven a földi mogyoró (Arachis hypogea L.), melyet nagy mennyiségben visznek le rajta a tengerhez. Környékének nagyobb része a franciáké, akik Szedint tették főhelyökké. Zinginkhor azonban még most is a portugáloké, akik először alapítottak mellette gyarmatot. A C. környékén felup, banyun, balan és mandingo nevü néger néptörzsek laknak.
(ejtsd: kazobon, város Gers francia départementban, a Douze partján, (1891) 2591 lak., kik francia borszesszel, amelyet Armagnac néven ismernek, élénk kereskedést üznek. 3 km.-nyire van Barbotan (l. o.).
(ejtsd: kaznov d'pradin) Eduard de, francia politikus, szül. Marmaudban 1838. dec. 31.; Chambord grófhoz csatlakozott, kinek előbb titkára, kősőbb egyik leghűbb és legönzetlenebb hive volt. 1870. a Charette önkéntes csapatában harcolt és Loigny mellett súlyosan megsebesült. 1871. beválasztották a nemzeti gyülésbe, ahol a szélső jobb párttal szavazott. Mint a «Chevaux-légers» c. legitimista klub tagja élénken részt vett a Bourbon-dinasztia visszaállítására célzó kisérletekben, de eredmény nélkül, miért is huzamosabb ideig a politikai élettől visszavonult. Csak 1884. választatta magát megint a képviselőházba, hol a monarkisták soraiban foglalt helyet, de a boulangistákkal való összeköttetést visszautasította és rosszalta. 1889. Nantes-ban megválasztották szenátornak.
város Boszniában; járási székhely: lakosainak száma 1681, kik tulnyomó részben mohammedán vallásuak. A cazini járás a bihácsi kerülethez tartozik. Régi fellegvár, s szép uj medresze tartoznak a kis város legfőbb nevezetességei közé.
l. Castulo.
1. Sierra de C., a rómaiak Mons Argentariusa hegylánc Jaen spanyol tartományban, felső részében a Guadalquivir folyja körül; vizben és természeti szépségekben gazdag; - 2. járási székhely Jaen spanyol tartományban, a C. hegylánc Ny-i lejtőjén, a Vega forrásánál, (1887) 6197 lak.
(ejtsd: kazó) Tivadar József Gyula, francia miniszter, szül. Alaisban (Gard) 1821 febr. 11. Párisban tanult jogot és később mint ügyvéd több politikai pörben szerepelt. 1848. szülőföldjén a köztársasági eszmék szószólója volt. Az 1851-iki államcsiny ellen emelt óvása miatt Montpellierbe számüzték. 1859 óta ügyvéd volt Nimesben s a császárság ellen szavazott. 1870. szept. 4. után Gambetta belügyminiszteri vezértitkárrá nevezte ki, majd pedig mint helyettesét Toursba küldte; 1871 jul. 2. szülőföldjén beválasztották a nemzeti gyülésbe, ahol a köztársasági párthoz csatlakozott, 1875. pedig élte fogytiglanra szenátorrá nevezték ki. 1879 végével Freycinet az igazságügyi tárcát bízta reá, azon feladattal, hogy a bírói kart a monarkikus és klerikális elemektől megtisztítsa; ezen állásában megmaradt Ferry és Gambetta alatt is egészen 1882-ig. 1883. a legfelsőbb törvényszék elnökévé nevezték ki, mely állásáról azonban csalárd üzelmekben való részvétele miatt, már 1884. nov. 14. kénytelen volt lemondani.
(ejtsd: kazott) Jakab, francia iró, szül. Dijonban 1720., megh. (guillotine alatt) 1792 szept. 25. Martinique szigetén hivataloskodott s jelentékeny vagyonra tett szert: Hazájába való visszatértekor a martinista-szektához csatlakozott. Gyanuba kerülvén a forradalmárok előtt, 1792 aug. 10. elfogták és nemsokára lefejezték. Legjobb művei: Ollivier (Páris 1761) Ariosto-nak prózábán való utánzata és Le diable amoureux (u. o. 1772). Összes műveit: Oeuvres badines et morales, historiques et philosophiques de C. címen Bastien adta ki (Páris 1816, 4 köt.). Válogatott gyüjtemény 1847. jelent meg belőlük (u. o.).
(spany.), igy nevezik a spanyoloknál a szinházban az amfiteátrum legkülső végén elhelyezett, nők számára fentartott nézőhelyet.
magyar pénzverőjegy, jelentése: Cibinium, azaz Nagy-Szeben és Civitas .Brassovia, azaz Brassó.