arra szolgál, hogy a cefrét egyik edényből a másikba lehessen gyorsan és
könnyen átvinni. Ilyen szivattyúk vannak többfélék, u. m. közönséges golyószelepes szivattyuk, azonkivül centrifugál szivattyuk és excenter szivattyuk.
l. Lepárlók.
(szeszgyártás). A cefrézés célja a szeszgyári nyers anyagokban levő keményítőnek erjedésre képes cukorrá változtatása, mely célból ezeket vagy savakkal (kénsav, sósav stb.) vagy malátával kezelik. Nálunk e célra kizárólag csak a malátát használják, mert a savakkal cukorrá változtatott anyagok moslékja etetésre alkalmatlan. A megelőzőleg gőznyomás segélyével szétfőzött anyagokat alkalmas készülékben malátával keverik. A maláta (l. o.) főleg árpából, de ezenkivül rozsból, zabból és tengeriből is készülhet, mely az erre szolgáló helyiségben a csirázás bizonyos fokára jutott. A csirázó gabona diasztáze nevü fermentumot tartalmaz, mely a szétfőzött keményítőt különösen az 50-60° C. között erélyesen máltóze cukorrá és dextrinné változtatja. A C.-nél tehát a hőfokot ugy kell szabályozni, hogy a cefre hőmérséke ezen hőfokot elérje, de mindenekfelett ügyelni kell arra is, hogy a hőfok a 75° C,-t tul ne haladja, mert ezen hőfoknál a diasztáze összefut és hatását veszti. Egyéb okokból, nevezetesen, hogy a cefrében lelhető baktériumok megölessenek, a szeszgyárakban a cefre hőfokát legfeljebb 65° C.-ra emelik. A cefrézés keresztülvitele a szeszgyárban a következő: a cefréző kádban vagy gépben van a cefrézésre szánt, gondosan összezuzott vagy megőrlött maláta (100 kg. burgonyára 3-31/2 kg. árpa-malátát, 100 kg. tengerire 12-14 kg. árpamalátát vesznek) megfelelő mennyiségü hideg vizzel, s most folytonos kavarás közben reá fujtatják a gőzölőből a szétfőtt nyers anyagot, vigyázva, hogy az utolsó részlet kifujtatásánál a hőmérsék éppen elérje a 65° C.-t. A C. oly módon is végezhető, hogy előbb a cukrosítandó anyagot a cefréző kádban vagy más alkalmas edényben légszivattyú segélyével lehűtik a 75° C.-ig s ekkor eresztik hozzá folytonos keverés közben a maláta-keveréket. A sörgyárakban a nyers anyagot kizárólag megaszalt árpamaláta képezi. A sörcefrének a cukorképzési hőfokra való melegítése vagy az által történik, hogy egyes kisebb (1/3) cefre-részleteket a sörfőző üstbe eresztenek s ott felforralva, a többi cefréhez szivattyuzzák (decoctio, bécsi eljárás) vagy az által, hogy a kevés langyos vizzel összekevert zuzott málátához folytonos keverés közben annyi forró vizet töltenek, mig a cefre a kivánt hőfokra melegszik (infusio); legujabban a cefrét gőzbevezetés által kezdik készíteni. A sörfőzők magasabb hőfoknál cefréznek (70-75° C.), minélfogva a sörcefrében kevesebb maltóze és több dextrin található. Ezen utóbbinak nagyobb mennyiségére a sörfőzőnek azért van szüksége, hogy az ászokolás alatt legyen az élesztőnek miből táplálkoznia.
A C. feladata a maláta-tejnek és a kifuvatott cefrének erélyes keverésében és a cukrosítási hőfokra való lehűtésében áll. A keverés végzésére gereblyés v. lapátos keverőkészüléket alkalmaznak v. a cefrézőbe aprító gépeket helyeznek és az végzi a keverést is; mig a cukrosítási hőfokra való lehűtést egyrészt az exhausztorral; másrészt a cefréző kádnak hűtésével érik el. Ujabban általánosabbak azon C.-ek, melyek a cefrét egyuttal az erjedési hőfokra képesek lehűteni, mig ha a C. ily tökéletes hűtést nem képes végezni, különálló hűtőgépeket kell alkalmazni.
[ÁBRA] 1. ábra. Eckert-féle cefréző gép keresztmetszete.
Cefréző- és hűtőgépek egyesítve a közönséges cefrézők elvén készülnek oly tökéletes hűtőszerkezettel, hogy a cefrét nemcsak a cukrosítási hőfokra képesek lehűteni, hanem egyuttal a különálló hűtők feladatát is végzik, amennyiben a cukrosodás befejeztével a cefrét az erjedéshez szükséges beállítási hőfokra hűtik le. A cefrézési és hűtési munkálatoknak egy készülékben való egyesítése minden esetre azon előnnyel jár, hogy nem kell szivattyuval a cefrét a különálló hűtőkbe szorítani és e hűtők tisztítása és karbantartása elmarad, de több hűtővizet igényelnek; igy ezekkel 10-11 fok C. kutviznél mintegy 3-4-szer annyi viz kell, mint a lehűtendő cefre mennyisége, a hűtési idő pedig 1-11/2 óra. Példa gyanánt álljon itt az Eckert-féle szerkezet, melyet az 1. és 2. ábrában mutatunk be.
[ÁBRA] 2. ábra. Eckert-féle cefréző gép hosszmetszete.
Ennél a keverő vagyis cefréző készülék egyuttal a cefre utólagos aprózására is való. Ezen célra 4 hajlított karu kereket használnak, mely az álló tengellyel gyors forgásba hozatik a recés felülettel biró kéregöntésü aljzat lap felett. A cefre a karok alsó kemény éle és az aljzat recéi között erélyesen aprózva lesz; az aprítás mérvét az álló tengely emelésével vagy sülyesztésével lehet szabályozni, mely célra egyszerü állító csavar szolgál. Hűtésre ezen gépnél egymás mögé helyezett csősorok vannak alkalmazva, melyek alul-fölül vizszintesen fektetett, rekeszekkel biró öntöttvas-csövekkel köttetnek össze, melyek két-két cső között a viz közlekedését közvetítik. A felső öntöttvas-csövek a kádon harántfekvő, szintén öntöttvasból való üreges csatornákba torkolnak, melyek a vizet egyik csősorból a másikba vezetik, ugy hogy a hűtőviz a gép egyik oldalán belép és sorba járva a csöveket, hagyja azt megmelegedett állapotban a másik oldalán ismét el. A cukrosítás folyamata alatt csakis az exhausztor hűti a cefrét.
rendesen hengeralaku öntöttvasból készült edény, mely kivülről néha faburkolattal van körülvéve. A zúzott maláta itt lesz elcefrézve és a cukrosítási hőfokra felmelegítve, amit forróviz hozzákeverése által érnek el. Hogy az egész anyag egyenletesen legyen felmelegítve, azt jól össze kell a forró vizzel elegyíteni. Erre szolgál a cefréző kádban levő kavaró-készülék. Ily kavarókészülék többféle van alkalmazásban, melyek közől a Germania gépgyárban készült kavaró szerkezet egyike a jobbaknak. Ez áll egy tengelyből, melynek két fő oldalkarján kavaró kések vannak elhelyezve oly módon, hogy azok a cefrét vizszintes és függélyes irányban egyaránt jól felkavarják. Minden C. fenekén egy ventillel zárható lebocsátható nyilás van, melyen át a cefre cukrosítás után elhagyhatja a kádat.
Különösen a sörgyártásnál van nagyobb fontossága. Az összefőzendő viz- és cefrernennyiség befogadására szolgál. Rendesen vas- v. réz-pléhből készült gömbölyded edény, melyben egy kavaró-készülék forog, hogy a benne főzött cefre az edény falaihoz ne égjen. A kavaró-készülék áll egy tengelyből, mely az edény fenekéhez közel levő részén két vizszintes karral van ellátva, mely karokon láncok lógnak s ezek kavarják folyton a főzött cefrét. A C. tűzálló téglák közé van falazva, alól szeleppel zárható kifolyó csővel s felül többnyire kalappal vagy fedővel van ellátva. Befalazásánál kissé rézsut állítják és a legmélyebb pontjára alkalmazzák a kifolyó csövet.
l. Cefreaprító gép.
az a név, melyen a kereskédő üzletét folytatja s melyet aláirásául használ (keresk. törv. 10. §-a). Cégül a kerskedő polgári nevét és pedig legalább vezetéknevét köteles használni, amiért p. ily cég: «az arany csillag» vagy a «fekete kutya» nincs megengedve. Ha a kereskedő üzletét egyedül folytatja, cégéhez nem csatolhat oly toldást, mely társas viszonyra mutatna, p. « Nagy Pál és társa» v. «Nagy Pál testvérek», «Nagy Pál és fia» stb. de igenis használhat oly toldást, mely a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgál. Másnak polgári nevét cégül a kereskedő rendszerint nem használhatja, de igenis akkor, ha valamely már létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy öröklés utján megszerez, amely esetben azt az eddigi cég alatt az utodlást kifejező toldással v. anélkül folytathatja, feltéve természetesen, hogy a volt tulajdonos, illetve jogutódai beleegyeznek. Az eredeti cég használható továbbá akkor is, ha a kereskedelmi társaság tagjaiban változás áll be, p. valaki uj tagul belép vagy kilép. Oly tagnak kilépése esete azonban akinek neve a cégben benfoglaltatott, az addigi cég használásához a kilépett társtagnak beleegyezése szükséges. Ugy szintén akkor is, ha a társaság csak két személyből állott és ezeknek egyike kilép. Ezek szerint tehát vannak esetek, amelyekben az a kereskedő is, ki üzletét egyedül folytatja, lehet társas viszonyra mutató cégnek birtokosa. Közkereseti társaságok cégébe valamennyi társtag nevét befoglalni lehet ugyan, de nem kell; feltétlenül szükséges azonban, hogy a cég legalább a társak egyikének nevét a társasági viszony létezésére utaló toldással tartalmazza. Ez a szabály a betéti társaságoknál is megfelelően alkalmazandó. De megtőrténhetik, hogy kereskedelmi társaság egyéni cég alatt folytatja üzletét, ami épp az előbbi esetnek ellentéte s előfordulhat egyéni cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnek kereskedelmi társaság által történt megszerzése esetében. Az elv tehát, hogy a társas viszonynak létezése vagy nem létezése a cégből magából kitünjék, jogutodlás esetében nem áll, ami indokát abban a nem ritkán nagy értékben találja, melyet egy már fenálló cég képvisel s melytől azért a kereskedelmi üzletnek uj tulajdonosát megfosztani nem lehet. A részvénytársaságok és a szövetkezetek cégükbe határozottan. mint ilyenek jelölendők meg. A cég megválasztásánál továbbá figyelni kell arra, hogy a keresk. törv. 17. §-a szerint, minden uj cégnek az azon helyen vagy azon községben már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cégtől világosan különbözni kell, azért aki a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett valamely kereskedővel egyenlő nevet visel, köteles azt cégül olykép használni, hogy az a már bejegyzett cégtől világosan megkülönböztethető legyen. Ez a fióktelepre is áll.
Minden kereskedőnek üzletének megkezdésével egyidejüleg cégét és pedig annál a törvényszéknél, amelynek kerületében kereskedelmi telepe létézik, be kell jegyeztetni. E célból a cég vagy a törvényszéknél sajátkezüleg aláirandó vagy hitelesített alakban bemutatandó. A cégbejegyeztetés kötelezettségének teljesítését a törvény kétféle módon biztosítja. Egyrészt pénzbirság által, melyet az illetékes törvényszék a kereskedőre szabhat s mely 500 frtig terjedhet, behajthatlanság esetén azonban szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható, másrészt az által, hogy a kereskedő mindaddig, mig cégét be nem jegyeztette, a kereskedelmi törvény által a kereskedők részére megállapított jogokban (p. a könyveknek bizonyító ereje) nem részesül; kereskedelmi kötelezettségeiért ellenben a kereskedelmi törvény értelmében felelős. A C. kötelezettség a fióktelepre is kiterjed, ha az más helyen vagy községben állíttatik fel. A fióktelepet illetőleg a cég az arra nézve illetékes törvényszéknél jegyzendő be, de a bejegyzésnek csak annak igazolása mellett lehet helye, hogy a cégbejegyzés a főtelepre nézve illetékes törvényszéknél már megtörtént. A bejegyzés kötelezettsége kiterjed a cégben beállott minden változásra, a cég megszünésére, ugyszintén a cégbirtokosok személyében előfordult változásokra; ilyenek p. kereskedelmi társaságoknál uj tag belépése vagy a tagok valamelyikének kilépése. E kötelezettség elmulasztásának az a jogi következménye, hogy akinél a bejegyzés tárgyát képező valamely tény bekövetkezett, azt harmadik személy ellenében nem érvényesítheti, ha csak nem képes igazolni, hogy az utobbinak a tényről tudomása volt. A kereskedelmi törvény a biróságoknak, a kereskedelmi és iparkamaráknak kötelességévé teszi, hogy amennyiben hatáskörükön belül a bejegyzési kötelesség megsértéséről tudomást nyernek, erről az illetékes törvényszéknek haladéktalanul jelentést tegyenek, hogy igy a törvényszéknek módjában legyen a mulasztot kötelességének teljesítésére a már említett pénzbirság terhe alatt szorítani. A kereskedő ellen nyitott csőd, és pedig kereskedelmi társaságoknál a kültag ellen nyitott csőd, a cégvezetési felhatalmazás s annak megszünése, felszámolók kirendelése, kilépése, meghatalmazásának megszünése szinte bejegyzésnek tárgyát képezik. A bejegyzés a törvényszéknél vezetett «cégjegyzékbe» történik.
a. m. idegen cégnek jogosulatlan használata. A C. által jogaiban sértett fél követelheti, hogy 500 frtig terjedhető (behajthatatlanság esetén azonban szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható) pénzbirság terhe alatt eltiltassék s az okozott kárnak megtérítésében elmarasztaltassék. Az eljárásra a kir. törvényszékek illetékesek. A kárnak létezése és mennyisége felett a biróság szerint határoz.