(lat.) a. m. száz.
(lat.) a. m. «száz ember», római biróság mely a nép nevében polgári peres ügyekben itélt. Állandó birótestület, eredetileg 105, később 180 tribusonként választott tagból (35 tribus, minden tribusból 3 = 105). Régibb szerkezetéről annyit tudunk, hogy a «questorii» később az u. n. decemviri vezetése s a prétor elnöklete alatt működtek, a «hasta» a. m. lándsa jelvénye alatt honnan a biróságnak «haste judicium»,«centumviralis hasta» elnevezése. Keletkezésének valamint megszünésének ideje kétséges.
Dill. (növ.), Diószegiék szerint centike a kankalinfélék génusza, 4 fajjal mind a két földrész mérsékelt és meleg tartományaiban. Hazánkban a C. minimus L. picike fű ritka.
(lat.) a. m. százszoros.
(lat., centumból, a. m. száz), eredetileg a. m. század. A rómaiaknál Servius Tullius centuriális szerkezete, melynek katonai és politikai oldala volt, fontos. Katonai tekintetben: a vagyon alapján öt osztályba sorozott római polgárok 174 gyalog C.-t tartoztak kiállítani, és pedig: az első osztálybeliek 80 nehézfegyverzetü gyalog C.-t és 2 C. hadi kézműveseket (fabri); a második osztálybeliek 20 C.-t mellvért nélkül; a harmadik osztálybeliek 20 C.-t mell- és lábvért nélkül; a negyedik osztálybeliek 20 C. csak dárdával és pajzzsal ellátott vitézt; az ötödik osztálybeliek 30 C. egyedül hajítófegyverekkel ellátottakat. A - 24. osztálybeliek együtt még 2 C. zenészt (cornicines és tubicines). Két-két C. egy manipulust; harminc manipulus egy legiót képezett. Ezekhez járult 6 patriciusi és 12 plebejusi, összesen 18 C. lovasság. A lovasságnál egy C. 200, a gyalogságnál 100 főből állott, centurio-nak - a. m. százados - nevezett főtiszt vezénylete alatt. A katonai C.-k nem képezték azonban az azokat kiállító osztályokban foglalt polgároknak összeségét, s igy nem is lehet a katonai C.-k számából az összes polgárok számára következtetést vonni. Minden osztály ugyanis először a kor szerint, a 46 éves életkornak alapul vétele mellett két C.-ra oszlott: a C. juniorum és a. C. seniorum (fiatalok és öregek centuriája); személyes katonáskodásra csak az első C. tagjai voltak kötelesek.
A szerkezet politikai oldala: alapeszméje az, hogy a polgárok osztályainak abban a mértékben legyen befolyásuk a közügyekre, amely mértékben viselik a hadi szolgálat terheit. Az alkotmány azért az osztályok és a C.-k alapján uj népgyülést szervezett, melynek neve: «comitia centuriata» (comitatus maximus), s ebben a lovagok 18 szavazattal birtak s mindegyik osztály annyi szavazattal, ahány gyalog C.-t állított ki, tehát az 1-ső osztály nyolcvan, a 2-ik, 3-ik és 4-ik husz-husz, az 5-ik harminc szavazattal. Ezekhez járult egy szavazási C. a capite censi vagy proletárok számára. Összesen tehát 193 szavazat. Némelyek szerint azonban 195. Végül egy szavazási C. mind azok számára, kik a saját centuriákban való szavazást elmulasztották; az u. n. Centuria ne quis scivit. A szerkezet tehát lényegileg plutokratikus, mert a lovagok és az első osztály az őket megillető (18 + 80) 98 szavazattal a többi osztályok fölött feltétlen többséget képeztek.
(Magdeburgi) a neve az első nagy protestáns egyház-történelemnek, mert az anyag századok szerint van felosztva (innen szerzőik: Centuriatorok); a dolgozó társak központja Magdeburg volt. A mű alapítója Flacius Mátyás, főbb munkatársai Wigand János, Judex Mátyás, Faber Vazul, Corvinus András és Holthuter Tamás voltak. A mű költségeit protestáns fejedelmek viselték. A C. 1300-ig terjednek s folio-kötetekben Baselben jelentek meg (1559-74), mindegyik kötet egy századot foglalván magában. Ujabb kiadások: Baumgarten és Semler (6 köt., Nürnb. 1757-65), de ez csak 500-ig tart; kivonatos kiadás Osianderé (9 köt., 1592-1604). A C. cáfolatául Baronius az Annales ecclesiastici cimü munkát irta.
l. Centuria.
(lat.), a római centuria (l. o.) kapitánya, parancsnoka.
(ejtsd: csenturipe), az ókoriak Centoripa-ja, város Sziciliában, Catania olasz tartományban, a Salso partján fekvő hegyen (733 m.), 8797 lak., gazdag kénbányákkal. Antik templom romjaival, amelyet Konradin házá-nak hivnak.
(lat.) a. m. 100 római as; l. o.