(lat.), a kat. egyházban az a pap, ki a nagymisénél a püspök mellett segédkedik és a liturgiát vezeti.
Latham, a kacsafélék családjának egyik neme, otromba testü veres szemü igen rövid, erős, fekete csőrrel, amelyet a zöldessárga viaszhártya majdnem egészen körülnőtt. Egyetlen faja a C. Novae Hollandiae Lath., melynek szine hamuszürke. Hazája Ausztrália.
(l. a mellékelt héliogravure képet), a rómaiaknak Démétérje (l. o.). Minden görög istenség-kultusz között a Démétéré honosodott meg Rómában legkorábban, még pedig a reszpublika kezdeties stádiumában, midőn a latin törzsekkel való harcok Rómát arra kényszerítették, hogy a mezei terményeket Sziciliából importálja. A Kr. e. való 496. évben A. Postumius megfogadta, hogy C.-nek templomot fog emelni, mely nemsokára a Circus Maximus közelében fel is épült, és el volt látva görög papokkal, görög istentiszteleti nyelvvel s az asszonyoknak görög mintára alkotott misztikus templomi szolgálatával. 31-ben Kr. e. e templom leégett (vagy összedőlt), de Augustus, majd meg 18 körül Kr. u. Tiberius restaurálták. Rómából azután Ceres tisztelete elterjedt egész Itáliában, sőt átszivárgott Pannoniába is. Oly tulajdonságokkal ruházták fel, mint Démétért, úgy is ábrázolták (szövegábránk egy pompeji falfestmény C.-ét, mellékelt rézkarc képünk a vatikáni Chiaramonti muzeumnak egy, Galli Pétertől restaurált chablone-szerü s inkább a Juno-fejek tipusát feltüntető C.-ét mutatja) s úgy is áldoztak neki mint a görögök Démétérnek. Az állam C. tiszteletének nagy fontosságot tulajdonított mert C., mint gabonaosztó és tápláló istenség védőasszonyává vált a patriciusok által kizsákmányolt plebsnek. A C. kultusz szolgálatába voltak helyezve az Aediles Cereales (l. Aediles), kiknek hivatalos teendői közé többek közt a Ceresi ünnepek (Cerealia v. Ludi Cereales) foganatba vétele is tartozott. Ez ünnepek minden év április hó 12-19. tartattak, midőn a Campagnában pompázott a kikelet. A patriciusok a plebset ilyenkor megvendégelték és a cirkuszban játékok folytak. A C. nevet a régiek a gerere igétől (viselni, osztani) származtatták, napjainkban azonban a crescere (nőni, átvitt értelemben növeszteni) és creare (teremteni, termeszteni) gyökével vetik össze. Megfelelne így neki a magyarban a Természet szó. Az etimologia bennünket mindenesetre arra utal, hogy egy eredeti itáliai istenségből lett a görög Démétérnek római equiválensévé. S úgy hiszik, hogy a legrégibb időkben a nyelv e szóval fejezte ki a termény fogalmát, azt megszemélyesítette s végre a görög istenalak vonásaival felruházta.
[ÁBRA] Ceres.
az [ÁBRA] apró bolygó (l. o.).
(ejtsd: szeré) ugyanily nevü járás székhelye Pyrénées-Orientales francia départementban, a Tech közelében, amelyen 1 km.-nyire a várostól egy évben, 29 m. magas hid visz át. (1891) 3828 lak. dugókészítéssel, élénk gyümölcskereskedéssel (cseresznyéi és mogyorói hiresek). Régi erődítményeinek romjai még fennállanak. 1660. a pireneusi béke értelmében kiküldött határkijelölő bizottság itt gyült össze. 1793 ápr. 25. a spanyol Ricardos a franciákat, 1794 ápr. 20. pedig a francia Du Gummier a spanyolokat győzte le.
(ejtsd: cser-), az ugyanily nevü járás székhelye, Benevento olasz tartományban, (1881) 5343 lak., szőllőtermeléssel.
Mill. et Haw (növ.), a kaktuszfélék génusza: hosszu oszlop- vagy kigyóalaku szögletes v. gömbölyü törzse 4-10 m. magas, ágatlan v. elágazó, némelykor kúszó, többnyire sertés vagy tüskés, ritkán sima, gyakran 10-20 sarjadzik egy tőből, s gyakran tele van az egész virággal. A fiatal hajtások meg a virágok mindig a tüskenyalábok közül v. a helyettesítő rovátkákból bujnak elő. A virágok 18-20 cm. hosszaságuak, 5-30 cm. átmérősek, rendesen fehérek v. fehéres sárgák (különősen az éjjel nyilóké), némelykor pompás szinárnyéklatu pirosak, vagy rózsaszinüek, a kelyhök azonban gyakran más szinü. A C. fajai majd több napon át virágzanak anélkül, hogy a virágjuk behuzódnék majd csak egy éjjel v. délben néhány óráig pompáznak; többnyire illattalanok, de némelyik erősen illatozik. Hazája Mexikó, Ny.-India, D.-Amerika, különösen Brazilia, s a puszta tájakon, ahol más vegetáció nincs, impozáns formájokkal jellemző módon hatalmaskodnak. Alakjok szerint gyakran oszlop- és kigyókaktuszoknak hijják. Valamennyi kaktusz legszebbike a C. - Több faja ismeretes. A C. giganteus Engelm. óriás oszlopkaktusz szahuarró v. szaguarró (l. a kaktuszok képén); a legnagyobb faj 12-16 m. magas, kerülete vagy egy m., csaknem ágatlan. C. grandiflorus L. vagyis az éj királynéja a Karibi és Antillák szigetéről. Szára 5-7-szögletü ágaiból légi gyökereket bocsát.--A C. fimbriatus DC. tompa nyolcszögletü szárán hosszu fehér tüskék vannak. Virága szép rózsaszin; gyümölcse gömbölyded, fénylő piros, akkora mint a narancs, tüskés-szemölcsös, a husa lángszinü, kellemes savanyus izü. - A C. moniliformis DC. heverő cserje, ágai mindenfelé szétterjeszkednek. Az Antillák tengerparti sziklái között nő. A C. flagelliformis Mill. (ostorkaktusz) ágai csüngők vagy szétfutnak, karcsúk és ujjvastagságuak, kurta tüskések. Virága kékes rózsaszin vagy világos biborpiros, 8 cm. hosszu. - A C. triangularis Haw. szára csaknem egyenes gyökerező, virága igen nagy szép fehér, este felé nyilik s a következő délelőtt 11-ig pompázik.- A C. speciosissimus DC. mexikóí; szára 3-4-szögletü, eleinte barna bibor-piros később zöld. Virága nagy, illattalan, 4 nap nyilik. Kehelylevele vastag, keskeny, piroszöld szirma sok, piros, a csucsa lilaszinbe játszik, fényes, himje fehér. - A C. Peruvianus Tabern. (C. hexagonus Hort.) szára tagolatlan, 12 m. magas, 8-16 cm. vastag, 5-8-szögletü, barázdolt. Tüskéi szürke moholyból bontakoznak ki. Peruból származik, üvegházban gyakori, de ritkán virágzik. Ezeken kivül még több más faj p. a C. dasyacanthus (l. a kaktuszok képén) napos szobában, valamint növényházban is könnyen szaporítható. A C. fajok törzse elhalván, gyakran fehér, 21 1/2 cm. vastagságu könnyü fája marad, melyből ajtóküszöböt, evezőlapátot stb. csinálnak.
(ejtsd: cser-), község Horvát-Szlavonországban, Szerém vm. iloki j.-ban, (1891) 2149 horvát-szerb tót magyar és német lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarék-pénztárral. Mint politikai községnek 3072 lakosa van, közte 55 magyar. Ősrégi vára állítólag a rómaiak idejéből való, a XVI. században Cherent név alatt Török Bálint tulajdona gyanánt említtetik; ma romokban hever.
(lat.) a. m. sör.
Az ozokeritből desztilláció nélkül, koncentrált kénsavval tisztított paraffin féleség. E névvel a paraffin ama féleségeit jelölik, amelyek a viaszhoz inkább hasonló fizikai sajátsággal birnak; f. s. 0,918 körül van, o. p. pedig 74-80°,C. A viasz szurrogátuma; a stearint és viaszt is hamisítják vele. A papir, fa, gipsz bőr, továbbá szövetek impregnálására használják.