l. Szarvas.
(Mont-), francia neve a Matterhornnak (l. o.).
szarvasfélék, l. Szarvas.
(Cervolle) Arnold, a XIV. század egyik ismeretesebb zsoldos-vezére, szül. Perigordban s megh. 1366. Archiprętre melléknévvel is illették, mivelhogy házasember létére, egyházi javak jövedelmeit élvezte. Legelőször is János királyt szolgálta az angolok ellen. A Poitiers mellett vivott csata után (1356) déli Franciaországba vonult a maga routiers nevü csapataival, feldúlta a Provence-t, az Avignonban székelő VI. Ince pápát pedig nagy hadi sarc fizetésére kötelezte. Azután V. Károly zsoldjába szegődött (1359), ki őt s az u. n. tard-venus zsoldosok fékentartására használta. Később még Burgundiát és Lotaringiát is elpusztította s 1365. 40 ezer emberével Elzászba tört, hogy onnan a törökök ellen vonuljon, de IV. Károly német császár rablóbandáit visszaüzte.
Blainv. (állat), a párosujju emlősök (Artiodactyla) rendjének szarvasféléi (Cervina) családjába tartozó emlős-nem, nagy előreálló felső szemfoggal, hátsó lábai szőrpamat nélkül, egycsapos rövid agancsa igen hosszu rózsán ül; könnygödrei nagyok; farka közepes csúcspamattal. Valamennyi faja Indiában és a keletindiai szigeteken él. Egyik faja a muntják (C. muntjac Zimmer), melynek háta sárgabarna, hátgerince, gesztenyebarna, hasa világosabb, melle sárgás; tarka és hasának lágyéktája fekete. Hossza 1,2 m. Szumatra, Jáva és Borneo szigetén párosával, vagyis családokban él.
l. Szarvas.
a b által félhanggal leszállított C.
növényneveknél előforduló rövidítés, a. m. Cesati Vince báró, olasz botanikus, szül. 1807., megh. 1883 febr. 13. A botanika tanára és növénytani kert igazgatója volt Nápolyban; több, az olasz flórára vonatkozó művet irt.
(ejtsd: csezalpino) András, latinosan Cesalpinus, olasz filozofus, botanikus és fiziologus, szül. Arezzóban (Toscana) 1519., megh. Rómában 1603 febr. 23. Pisában orvosi, bölcseleti és természettudományi tanulmányokkal foglalkozott; utóbb VIII. Kelemen pápa házi orvosa és a római Sapienzá-n tanár volt. Művei: De plantis libri XVI. (Firenze 1853), amelyben, mint Linné előzője, a virágzatok alakját és gyümölcsöt veszi a növények osztályozásánál alapul; Questionum medicorum libri Il (Velence 1598), melyben mint Harvey előhirnöke a vérkeringésre, különösen a tüdőkön átmenő kis vérkeringésre vonatkozó észrevételeit közli, anélkül azonban, hogy Harvey felfedezésének legfontosabb pontjáról sejtelme volna; Questionum peripateticarum libri V. stb. Filozofiai dolgozatai is (Questiones perip. 1571) nevezetesek; kiváló képviselője annak az iránynak, mely az averroizmust határozott panteizmussá fejleszti. Az ő istene az anima universalis; az nem véges s nem végtelen, az a célok célja változatlan magában nyugvó. C. ellensége a mágiának. (Demonum investigatio perip. 1593.) V. ö. Fuchs, Cesalpinus (Marburg 1798).
József, osztrák képiró és éremmetsző, szül. Hernalsban (Bécs mellett) 1814., megh. Bécsben 1876 jun. 29. 1832 óta a mintázást Schaller és Kähszman, a kőfaragást Pichler alatt tanulta, 1836. a római nagy dijat nyerte, 1836-42. Rómábán tartózkodott, államköltségen beutazta Német-, Angol- és Franciaországot, 1848. az akadémia tagja lett, számos médaillet és pénzérmet készített; 1850. aranyból, ezüstből és elefántcsontból a Nibelungokhoz való bekötési táblát is ő készítette, melyet Ferenc József király Viktória királynőnek ajándékozott, 1852. az ezüst O'Donnell-pajzsot és több más érc- és márványszobrot.