(lat., a gör. kestoz-ból), a rómaiaknál a. m. szalag; szorosabb értelemben az Iliásznak azon helye után (XIV, 214), hol a költő elmondja, hogy Héra megoldja az Aphroditétől kikölcsönzött himzett (mert ez a kestoz szó tulajdonképeni értelme) szijjat, melyben mindennemü bűbáj foglaltatott, s melyet az istennő keble táján viselt, a görög és római költők varázsövet értették rajta.
l. Cetek.
l. Spermacet.
(román, ejtsd: csetatye mare), Nagy és Kis Vár nevü bányaüregek Verespatakon. Hazánknak kétségen kivül legrégibb bányászati reliquiái, melyek kezdete a dákokig nyulik fel s valódi eredete a rómaiakra vall. A 2 m. mag., 1 m. szél. és 20 m. hosszu elliptikus táróbejárat részben tüzétetéssel készült s ilyen tűz által étetett üregesítések benn a nagyszerü dóm módjára kivájt mindkét várban is észrevehetők, jóllehet ezek eredeti szépségeit a nagy mohósággal és kiméletlenséggel folytatott bányászkodás szemlátomást pusztítja. A Nagy Vártól Ny-ra Karna falu felé eső oldalon a Kis Vár következik, sőt még egy harmadik üregesítés is van. Mindezek élénken emlékeztetnek a Plinius által Hispaniából leirt óriás kivájásokra s előállítási módjuk vésővel és tűzétetéssel épp ugy is történhetett.
(Cetacea) az emlős állatok egyik rendje halforma testtel; legközelebbi rokonai a patásállatok és a husevő emlősök. A C. feje és nyaka nincs a törzstől élesen elkülönülve s külsőleg az utóbbit nem ismerhetjük fel; farka ellenben igen sajátosan módosult, egészen a halakéhoz hasonló.
[ÁBRA] Delfin (Delphinus delphis).
Bőrük leggyakrabban egészen csupasz, néha azonban ritkán álló sörtékkel födött; irhájukban hatalmas szalonnaréteg képződik. Csontjaik szivacsos állományuak és közti üregeiket folyékony zsir tölti ki. Nyakcsigolyáik rendesen többé-kevésbbé mozdulatlanul összenőttek és számuk néha kevesebb 7-nél, a Manatus-nak p. csupán 6 nyakcsigolyája van. Vállövük csak a lapockából áll s a mellső végtagok ezzel izesülnek.
[ÁBRA] Dugnog (Halicore Dugnog).
A mellső végtagok egészen a halak uszóira emlékeztetnek, ujjperceik száma igen nagy, amennyiben az egyes ujjak 3 helyett 6-7 percből állanak. A hátulsó végtagok teljesen hiányzanak s a medencének maradt még egy kis csenevész része. A fark- és hátuszókban csontok nincsenek. Fejök majdnem oly hosszu, mint az egész testnek 1/3-ada, de e hosszaságnak legnagyobb része az állkapcsokra esik, a melyekhez viszonyítva maga a koponya igen kicsiny.
[ÁBRA] Fizéter (Catodon macrocephalus).
Az állkapcsokban a cetek egy részénél semmi fog sincs s a tejfogak is csak a Sirenia-féléknél jönnek elő, mig a Baloenidák-nál már csupán embrio-állapotban, de a születés előtt kihullanak, a Delphinidák-nál ellenben egész életen át megmaradnak. A Mysticeta-ceteknél, vagy az ugynevezett szakállas ceteknél a felső állka- pocsról és felső szájpadlásról haránt sorokban szarunemü, a szájban szabadon lecsüngő lemezek vannak, melyeknek belső oldala szilánkokra, az ugynevezett halcsontra pamatolódik. Fülkagylóik nincsenek, szemeik feltünően kicsinyek és gyakran a szájzug közelében feküsznek; orrnyilásuk a homlok fölé huzódott, de a szaglóideg hiánya miatt kizárólag csak a lélekzés szolgálatába szegődött s mint ilyent, fecskendő nyilásnak nevezik. Agyuk rendkivül kicsiny, de e mellett nagyon sok tekervényü. Garatjuk olyan szerkezetü, hogy ugyanazon egy időben nyelni és lélekzeni is tudnak, a mikor is a fecskendő-nyilásokon kibocsátott sok vizgőzt tartalmazó levegő a hideg külső levegőn ködoszloppá sűrüsödik. Tüdejük igen sok üregü, nagy s annyira hátrafelé huzódott, hogy ennek következtében rekeszizmuk ferde állásu. Nyálmirigyeik majdnem teljesen hiányzanak. Bélcsövük 7 különböző részletből áll, de azért nem kérődzenek. Emlőik a lágyéktájon, vagy pedig a mellen feküsznek.
[ÁBRA] Ormányoscet (Physalus antiquorum).
A C. leggyakrabban társaságban élnek, néha nagyobb nyájakban s hazájuk a nagy, nyilt tengerek, különösen a hideg tájak. A kisebb C. a partok közelében tanyáznak s a folyók torkolataiban. Igen ügyes uszók, igen nagy területet bekalandoznak, sőt bizonyos időben vándorolnak is. Az óriás szakállas C., mint p. a cethal is, kis tengeri állatokkal táplálkozik, a delfinek már nagyobb tengeri halakat fogyasztanak, a Sireniafélék pedig növényevők. Manapság mintegy 30 élő nemet ismerünk közel 170 fajjal; kövültek már a harmadkor rétegeiből kerültek ki; a Rhytina Desm. a történelmi időkben pusztult ki, mig más fajai jelenben indulnak kiveszésnek.
Osztályozásuknál első sorban a táplálék anyaga az irányadó, amivel természetesen a szervezet másfélesége is kapcsolatban áll. Felosztatnak: 1. Növényevőkre (Natantia herbivora) a törzstől elkülönült fejjel és nyakkal, sörtés ajkakkal; az arc csucsán álló fecskendő-, illetőleg orrnyilásokkal; széles koronáju zápfogakkal; a mellen két emlővel. A tengerek partjain s a folyamok torkolatában tanyáznak, táplálékuk növényekből kerül ki. Jelenben élő 3 nem ismeretes több fajjal. A Lamantin vagy Manat (Manatus Cuv.) egyik faja, az afrikai L. (M. senegalensis Desm.) a tropikus Afrika partjain, Szenegambia folyóinak torkolataiban és a Guineai öbölben él, mig az amerikai L. (M. americanus Desm.) Közép- és Dél-Amerika partjain, az Amazon- és Orinoko folyamokban él, mindkettőt husáért, zsirjáért és bőréért vadásszák. A dugong-nak (Halicore Ill.) egyetlen faja ismeretes, a Halicere dugong Quoy et Gacin s az Indiai oceánnak lakója, hol párosával él. Ezt is vadásszák. A Rhytina nemnek egyetlen faja a Rh. Stelleri Cuv. Szibéria északi partjain és Kamcsatkában élt, de 1768 óta kiveszett. Steller irta le először 1742-ben. 2. Husevők (Natantia carnivora) a törzstől el nem különült fejjel és nyakkal; ajaksörték nélkül; orrnyilásaik, illetőleg fecskendőnyilásaik a homlok tájára huzódtak; állkapcsaik vagy fogatlanok, vagy kupforma fogakkal fegyverzettek; a fogatlanoknak szájukban szakálluk van; emlőik a lágyéktájon feküsznek; bőrük csupasz. Két csoportra oszlanak: a) Fogasok (Denticete), ide tartozik a delfin, a narval, b) Szakállasok (Mysticete), ide tartozik a cethal, továbbá a finn cet. A kihalt cetek egyik része különálló csoportba osztatik s ezt Zeuglodonti névvel jelölték meg. E csoport állkapcsai rakva vannak fogakkal; fajai valószinüleg husevők s a jelenben élő legnagyobb fajoknál is nagyobbak voltak. Északamerikából két faj ismeretes, a Zeuglodon macrospondylus J. Müll. és a Z. microspondylus J. Müll., mig Európából csupán a Squalodon Grateloupi Meyer faj.
(Nagy ), kisközség Nyitra vm. nyitrai j.-ban, (1891) 1587 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
Wild. (növ.), l. Lépfű.
(lat.) a. m. hasonló körülmények között.
(lat.), egyébként, különben. - C. censeo különben azt vélem, hogy... (t. i. Carthaginem esse delendam, mellyel az idősb Cato a római szenátusban tartott beszédeit végezte). Innen példabeszédszerüleg használják a sürgős szükségesség jelzésére.
l. Kecsvajo.