azok a hajók, melyeket kizárólag a cethal- és fókavadászatra használnak. Addig, mig a cethalászat leginkább az északi tengereken történt hol a hajóknak jégtáblákkal és jégtorlaszokkal kellett küzdeniök, a C. erősebb rendszer szerint épültek és homlokélükön vaspántokkal, vaslemezekkel voltak ellátva. A Csendes és Indiai tenger C.-i azonban csak a közönséges mód szerint vannak építve. Minden hajó, mely cethalászatra megy, annyi élelmi készletet visz magával, mely 8-9 hónapra elegendő, van azonkivül 6-9 erős és gyorsan futó csónakja, és 30-50 főnyi legénysége. Szigonyok, lándsák, kötelek és hasonló a cethalászathoz szükséges eszközök, valamint oly anyagszerek melyek a hajótest és az árbocozatnak kijavításához szükségeltetnek, szintén nagy mennyiségben szállíttatnak a fedélzetre. A déli tengerek C.-i azonkivül még a zsirolvasztó, kifőző üstök és katlanokkal is el vannak látva, miután a tropikus éghajlat miatt, melyen hazajövet keresztül kell vitorlázniok, a zsiranyagot már a hajón kifőzik, ellenkezőleg az északi tengeren vadászó ugynevezett grönlandi cetfogókkal, akiknél ezen főzőedények nincsenek használatban. Miután a vadászat nem a hajóról, hanem csónakból történik, az ilyen csónak 9-10 m. hosszu és 2 m. széles, könnyen kormányozható és gyorsan mozgó jármű, hogy ilyenképen az óriási halat követni lehessen. Legénysége 6-7 ember, kiknek szigoru kötelességök arra ügyelni, hogy a vadászathoz szükséges szerek és eszközök mindenkor kéznél legyenek és a csónak bármely pillanatban megkezdhesse veszedelmes utját.
(Balena mysticetus Cuv.), az uszó emlősök (Cetacea) rendjébe tartozó állatfaj a Balenidák családjából, otromba, egészen halforma testtel, hátuszók és hasbarázdák nélkül, széles, elmetszett melluszókkal és hosszu, keskeny szájpadszakállal, amely harántállásu, szarunemü, három-négyoldalu, 3-400 bőrlemezből áll, s ha a C.-száját elzárja, ezek garatját a külvilágtól teljesen elkülönítik. Feje a törzzsel teljesen összenőtt, igen nagy és széles; fecskendőnyilásai hosszukásak, a homlokán állanak. Garatja szűk. Hossza 18-24 m. s aztán mintegy 150 ezer kg. nehéz. Feje egész test hosszának mintegy 0,3-0,4 részét teszi ki; szája 5-6 m. hosszu és 3-4 m. széles. Törzse vastag, hengeres, vége felé erősen elvékonyodik. Kis szemei a szájzúg fölött feküsznek, igen szük halló nyilása ellenben valamivel hátrább. Fecskendőnyilásai 45 cm. hosszuak s a fej közepének legkiemelkedőbb pontján nyilnak. A szájpadszakáll egyes szilánkjai közül a középsők 5 m. hosszuak. Nyelve egész hosszában az alsó szájpadhoz nőtt és rendkivül puha. Bőre egészen csupasz s csak ajkain és fején van nehány sörte, szine sötét szürkéskék, későbben feketés, fején szürkésfehér, orra hegyén fekete; de van fehér és fehéresen pettyezett példány is. Felbőre igen vékony, de irhájában 20-40 cm. vastag szalonnaréteg van. A nőstények nagyobbak és kövérebbek a hímeknél. Az északi jegestengereket s a nagy világtengerek legészakibb részeit lakja; szivesen tartózkodik a jéghegyek közelében s ezért évente nagyobb vándorutakat tesz. Állandóan a 65 és 75. északi szélességi fokok között tanyászik, de fiataljai a 64. fokig is leereszkednek. Rendesen 3-4-es kis csoportokban él, de aztán több százra menő csordákban vándorol. Igen ügyesen uszik, minden 10-15 percben a fölületre emelkedik s ilyenkor gyorsan 4-6-szor lélekzik, a kilehelt, vizgőzzel telt levegő aztán a fecskendőnyiláson át 6 m. magasba is emelkedik s hidegebb levegőbe jutva hatalmas köd- illetőleg vizpáraoszlopnak látszik. Ha üldözik, gyorsan a viz alá merül ahol 1/2, egész egy óráig is elmarad. Érzékszervei csupán a vizben működnek jól, azonkivül azonban nagyon keveset. Tápláléka apró rákokból, kagylókból és csigákból kerül ki, néha apróbb halakat is elnyel, de a nagyobb állatokat nem bántja, miután igen szűk garatja miatt nem nyelheti el. Az anya 10 hónap mulva fiadzik, rendesen 1-et, 2-őt s ezek 3-5 m. hosszuak és hosszabb ideig szopnak. Az anya szeretete fiai irányában nagyfoku s azokat minden ellen kitartóan védelmezi. Valószinüleg igen sokáig él. Legveszedelmesebb ellensége a kardhal (Xiphius gladius L.); de száma a cethalászat következtében mégis nagyon megcsökkent.
Vadászata külön e célra készült készülékekkel és fegyverekkel történik. Minden egyes elejtett példány, ha csak 18 m. hosszu is és 70 ezer kg. sulyu, mintegy 30 ezer kg. cetszalonnát szolgáltat s ebből 24 ezer kg. halzsirt nyernek, továbbá 1600 kg. halcsontot. Husát csak az északi népek eszik, ugy szalonnáját is, míg zsirját ellenben megisszák, de csontjait is értékesítik. A cethalászatot már a IX. században kezdették meg, még pedig a norvégek, a XIII. és XIV. században a bászkok üzték nagyban és 1372-ben Neufundlandig, majd a jegestengerig haladtak. A hollandok 1614. kezdették meg a cethalászatot. Angliából 1598. indult ki egy expedició cethalászatra s e célra társaságok is alakultak, amelyek azonban később a vállalatba bele buktak. Jelenben a cethalászat kiválólag az angolok és amerikaiak kezében van. A XVIII. Század elején a C. oly tömegesen kereste fel az amerikai partokat, hogy csónakon is vadászhatták, később hajókkal indultak vadászatára és 1858. a hajók 198 ezer tonna teherrel tértek vissza, aminek értéke 30 millió koronánál is több volt. Az angol cethalászat virágzásának korát 1815. érte el, amikor is 163 hajóval rendelkezett, mig 1866. már csak 35 hajója volt s ezek 2 millió korona értéket vadásztak. A hanzavárosok 1620. kezdődött cethalászata ma már nagyon aláhanyatlott s még csak Hamburg és Bréma üzi. Ma napság a cethalászat mindinkább hanyatlik egyrészt a költséges felszerelésért, másrészt a cethalak számának feltünő csökkenéseért, s ez annyira ment, hogy az északi tengerben már csak igen kevés van miért is a cethalászok a Csendes- és Indiai óceánba hajóznak a vadászat kedvéért.
hexadecilalkohol, etál. Egyvegyértékü telített alkohol, melynek kémiai képlete C16H33OH. A cetfaggyu (spermacet) főképen palmitinsavas cetilből - (C16H31O2) (C16H33) - áll; az alkoholos káliumhidroxid oldattal való főzéskor a cetfaggyu elszappanosodik, palmitinsavas kálium és cetilalkohol képződnek. A C.-t a palmitin aldehid redukciója utján is előállították. Tiszta állapotban szintelen kristályos test, amely 49,5° C.-on megolvad és 340° körül bomlás nélkül átpárolog. Vizben nem oldódik, borszesz és éter feloldja. Meggyujtva világító és kormozó lánggal elég. Foszfor-pentoxid hatására vizvesztés folytán az illó ceténné - (C16H32) - alakul. Oxidációkor előbb palmitin aldehid, majd palmitinsavvá lesz. Különben a káliumhidroxiddal való összeolvasztáskor is (hidrogén fejlődés közben) palmitinsavas kálium keletkezik.
határszéli erősség Horvát - Szlavonországban, Modrus-Fiume vm. szluini j.-ban, Cetinski varo közelében; hajdan a tulajdonképeni Horvátország főhelye volt, még a mohácsi vész után is ott gyültek össze az ország rendei.
98 km. hosszu folyó Dalmáciában. C. falu mellett a Dinari-Alpokban ered; több földalatti forrás táplálja; Velika Gubovicenél 48 m. magas vizesést alkot és Almissanál az Adriai-tengerbe torkol.
Gutierre spanyol lirikus költő, Garcilaso de la Vega iskolájából, szül. Szevillában 1511 körül, megh. u. o. 1560 táján. Résztvett a paviai, tuniszi, flandriai hadjáratokban és sokáig élt Mexikóban. Hazájába való visszatértekor a költészetnek élt és irta, az akkor általánosan kedvelt olasz versformában, meleg érzésről és igazi költői tehetségről tanuskodó verseit, melyeknek legnagyobb részét szonettek teszik. Költeményeit csak 1854. adta ki Castro Adolf a Biblioteca de autores espanoles 32. kötetében.
község Horvát-Szlavonországban, Modrus-Fiume vármegye szluini j.-ban, (1891) 2014 horvát-szerb lakossal; hajdan város volt.
l. Cettinye.
L. l. Rózsabogár.
Ach. (növ.), l. Izlandi zuzmó.