Cetraro

(ejtsd: csetraro), helység Cosenza olasz tartományban, a Sziciliai-tenger partján, (1881) 5937 lakossal, nagy halászattal.

Cette

(ejtsd: szett), kikötőváros Hérault francia départementban, a Thau-mocsár és a tenger közt fekvő laguna partján, a Canal du Midi, meg a Canal des Étangs végében, a Saint-Clair lábánál, (1891) 36541 lak., természetrajzi és régiségtárral, hajós- és hidrografiai iskolával, nyilvános könyvtárral és botanikus kerttel, tengeri fürdővel és élénk szárdinia és osztrigahalászattal. Fontos iparágai: a Madeiranak nevezett borok gyártása, hordókészítés, szeszgyártás, kémiai szerek készítése, hajógyártás- s tengeri sófőzés. A szárazfölddel 52 ívből álló viadukt, a Peyrade köti össze. C. Franciaországban, Marseille után, a Földközi-tenger

mellékén a legélénkebb forgalmu város, 6,5 m. mély kikötője 85 ha.-nyi; a St. Pierre és St. Louis erődök védik; rakodó partjainak hossza 7,5 km.; kikötőjét az elhomokosodás ellen kotrási munkálatokkal kell állandóan védeni; évenkint mintegy 5540 hajó fordul meg benne 2,4 millió tonnatartalommal. A fő kiviteli cikkek: bor, szesz, tengeri só, olaj, kémiai szerek és déli gyümölcsök; a bevitelek: bőr, gyapju, liszt, fa, vastárgyak és szén. Odaviszik Fiuméból a legtöbb dongát. Rendes gőzhajó-összeköttetésben áll Spanyol-, Olaszországgal, Algériával és Dél-Amerika több kikötőjével. Az osztrák-magyar monarkiának is van benne konzulátusa. - A rómaiak idejében Setium, a középkorban Sette néven ismeretes helység csak a Canal du Midi elkészülte után virágzott föl; kiválóbb épületei most nincsenek. 1710. az angolok elfoglalták, de Noailles marsall elüzte őket.

Cettetü

(Cyamus ceti Lm.), a gyűrüs rákok rendjébe s a Cyanidae családba tartozó, széles, tojásforma, lapított testü állatfaj, melynek fejrésze keskeny, első lábpárja rövid, vékony, a második erőteljes és ennek utolsóelőtti ize széles, tojásforma. A hímen a harmadik és negyedik lábpár helyén kopoltyuzacskók vannak, mig a nőstényen a peték hordozására szolgáló levélszerü függelékek. A delfinek és cetek testének fölületén élősködik és innen nyerte nevét is.

Cettina

l. Cetina.

Cettinye

körülbelől 160 házból álló székesfővárosa Montenegrónak, kopár szikláktól körülvett termékeny völgyben, 20 km,-nyire Cattarotól, amelyhez 1879. befejezett meredek ut vezet le, a fejedelemség főhatóságainak, 6 külföldi képviselőnek és a metropolitának székhelye,1200 lak., leánynevelőintézettel, tanítóképzővel, állami könyvsajtóval, gimnáziummal, kórházzal, amelyet béke idején fegyvertárul használnak, puskaportárral, 1874-ben alapított klastrommal, amely közül az egy fő- és néhány rövid mellékutcából álló város keletkezett és amelynek közelében van a híres Kula nevü torony; ezt még nem régen leölt törökök koponyái, most egy harang ékesíti. 1891. adták át közhasználatra a vizvezetéket, amelybe a vizet az Obsovica-hegyről vezetik le. A törökök 3 izben 1693, 1714 és 1785. égették föl, de mindannyiszor ujra fölépült.

Cétus

(lat.) a. m. összejövetel, egyesülés, társaság; általánosan a tömeges tanítás céljából egyesített tanulók akik egy bizonyos évfolyam végeztével magasabb évfolyamba lépnek, tehát a. m. «osztály». Különösen azon parallel szakaszokat nevezik C.-oknak, amelyekre egy-egy évfolyam tanulóit, ha igen sokan vannak, osztani szokás, vagy egy-egy osztály tanulóinak azon csoportjait, amelyek egy bizonyos tantárgy, p. a vallástan tanítására külön válnak.

Cetvelő

l. Spermacet.

Ceulen

(ejtsd: kölen), 1. Kornél Janson, holland arcképfestő, szül. Londonban 1594., megh. 1664. Londonban. Amsterdamban és Middelburgban működött. Képeit bizonyos arisztokratikus feszesség és előkelőség, egyszersmind azonban találó keresetlen természetesség jellemzi. Számos nagyobb műve Hágában és Middelburgban egyes arcképei angol gyüjteményekben, Amsterdamban és másutt látható.

Ceuleneer

A., de, belga történetiró, szül. Termondban 1849. Straszburg- s Berlinben végezte tanulmányait, jelenleg a genti egyetemen az ó-kori történet és a műtörténelem tanára. Főműve: Essai sur la vie et le regne de septime Severe (Bruxelles 1880).

Ceuta

a spanyol presidios fővárosa Marokkóban, a Gibraltár-szoros K-i bejáratának D-i partja mellett, egy félszigeten, püspöki székhely, (1887)10744 spanyol, mór, néger, mulatt és izr. lak. C. a régi Abyla közelében áll, amely a monda szerint Heraklés oszlopainak egyike a másik, vele szemben Calpe volt. Abyla mellett állottak: a rómaiak Septem Fratres-e, az arabok Szebtah-ja. A régi város a kinyuló felsziget keskeny és alacsony részén épült; a föld mellette fokozatosan emelkedik és a hét domb (Septem Fratres) tisztán látható. E dombok É-i lejtőjén fekszik az uj város, Almina; ez amfiteátrumszerü azon falakig, amelyek ez egész félszigetet körülfogják. Alminától K-re van az erőddel koronázott Acho-hegy. Az ó- és uj-város közt van a mesterséges kikötő, amelynek forgalma nagyon aláhanyatlott. C. az arabok 8 százados spanyolországi uralma alatt fontos szerepet játszott. Julianus, aki Mussza ben Nosszeirral, Magreb emirjével a szövetséget megkötötte, C.-nek volt kormányzója; C.-i és tandseri hajók szállították át a hódítókat 711. spanyol földre. Az arab uralom alatt a Levantével, Afrikával és Olaszországgal folytatott kereskedelem empóriuma, a tudományok és művészetek székhelye volt; itt honosították meg a papirgyártást, gyapottermelést; hires volt akkor selyemkelméiről, filigrán-munkáiról és korallhalászatáról. 1415. a portugálok foglalták el. 1580. Spanyolország birtokába került és meg is maradt 1640 után is, midőn Portugália Spanyolországtól elvált, dacára az ismételt támadásoknak, amelyeket Marokkó ellene intézett. 1810. rövid időre az angoloknak engedtetett át. A spanyol uralom alatt erős hanyatlásnak indult. Fontossága most fekvésében van a Gibraltári-szoros bejáratánál.


Kezdőlap

˙