Babilon város mitikus alapítója, a Ninosra következő királyok közt a 14-ik. Lásd Kaldea.
(ejtsd: csaldron), eredetileg angol ürmérték, jelenleg azonban már csak a kőszén elárusításánál használatos mint sulymérték. A londoni C. = 1 tonna 219 kg., a newcastlei C. = 2 tonna 693 kg.
(Baie des C., ejtsd: be dé salör), 140-150 km. hosszú keskeny öble a Szt. Lőrinc-öbölnek Quebec tartomány és New-Brunswick között. A hajóknak biztos menedékül szolgál.
ókori fekete tenger vidéki nép, melyről azt állítják, hogy felfedezték az ércek készítését. A görögök tőlük szerezték be acélukat. Nyers műveletlen, de harcias és bátor nép volt.
l. Premonokoniosis.
l. Thomsonit.
l. Rézgálic.
(gör.-lat.) a. m. ércés elefántcsontból való.
(lat. Chalcidice) 1. a régi Macedónia egyik déli tartománya, félsziget a therméi (ma szalonikii) és strymóni (ma rendinai) öböl között ma Chalkisz. Nyugati részét Krossaiénak nevezték. A macedóniai szárazföldtől a Thessaloniké és Duodéa között huzódó isztmus választotta el, kivüle még a Bolbé tava (ma Besik Göl) és ennek Ny-i folytatása (ma Ajvaszil Göl). Az egész félsziget fensík, területe körülbelül 4000 km2, s belőle három földnyelv nyulik ki vagy 45 km.-nyire az égei tengerbe, Palléné (a mitoszban Phlegra ma Kassandra) Ny-on, Sithónia (ma Longosz) a középső, Akté (ma Hagion Orosz) K-en az Athosz (l. o.) hegyével. C. nevét onnan kapta, mert 32 városa, mint az attikai tengeri szövetség tagjai anyavárosukul Chalkiszt ismerték el. Legnevezetesebb városa volt Olintus (ma Hagio-Mamasz). - 2. C., Sziriának egyik provinciája a római korszakban, az Orontés K-i partjától egészen a sivatagig. Nevét jelentéktelen főhelyétől Chalkisztól kapta, melynek Halebtől 1 napi járásra, a mai Kenasserin helyén láthatók romjai.
ujplatónikus filozofus a Kr. u.-i V. század első felében, kitől ránk maradt Platón Timaiosának latin fordítása, hozzá való kommentárral: Interpretatio latina partis prioris Timaei Platonis et commentarius in eundem, először 1850. jelent meg nyomtatásban, később kiadta Fabricius Hippolytus művei kiadásában 1718. Mullach (Fragmenta) 1807.