Villd. (növ., hegypálma, nádpálma), nádtermetü pálma, sima gyűrűs törzzsel, szártetőző szárnyas, ritkán hasítéktalan levelekkel, kétlaki fürtös, gyakran illatos virágokkal s apró piros vagy fekete bogyókkal. Mexikóban, Középamerikában, Uj-Granadában és Venezuelában mintegy 50 faja ismeretes. Némelykor csak ujjnyi vastagságuak s mégis 6-9 m. magasak s rendesen az erdőkben sűrű. berket alkotnak. Hüvelybe zárt virágát Mexikóban főzelékül (tepejilote) eszik, nádnemü törzséből pedig Uj-Granadában hidat építenek. Nálunk üvegházakban előfordul a C. elegans Mart., C. Ernesti Augusti Wendl.. C. elata hort. C. graminifolia Wendl., C. lunata Lich. melyek karcsu termetök és csinos lombjuk miatt mint diszlombozat ismeretesebbek s a termek diszéül is alkalmasak.
Daud, l. Kameleon.
Régi elnevezés, igy nevezte el Scheele a salétrom és barnakő összeolvasztása utján kapott tömeget, melynek főalkotórésze a káliummánganát K2MnO4. E vegyület vizben szép sötét zöld szinnel oldódik, de ha az oldat nyitott edényben a levegőn áll, kék, azután ibolya, végre vörös szinűvé válik a belőle képződő káliumpermángánáttól. A káliummángánát oldat szinének megváltozására vonatkozik tehát a chamaeleon név. Manapság is gyakran használják a kémikusok a chamaeleon oldat elnevezést, és ez alatt most a káliumpermángánát (K2Mn2O8) oldatot értik.
Vis. (növ.) a. m. Argyrolobium; l. o.
Tourn. és Vis. (növ.), l. Álszikfű.
L. (növ.), l. Lombpálma.
germán nép, mely kezdetben a Harzhegységben, később az Alsó-Rajna vidékén települt le, előbb a cheruszkoknak a rómaiak ellen létesített szövetségéhez tartoztak s utóbb a frankokhoz csatlakoztak, kik között Kr. u. 400 kör. teljesen eltűntek. Szokásjoguk fenmaradt; l. Lex Francorum Chamavorum. Kiadta Sohm, és Lex Ripuaria et lex Franc. et Chamavorum. (A Mon. German. histor.-ban és kül. lenyomatban Hannover 1883.)
(franc., ejtsd: sambellán) a. mint kamarás; C. ordinaire du roi, azelőtt Páris főbirájának cime.
(ang., ejtsd: csemberlen) a. m. kamarás; lord C. (főkamarás), nagy méltóság, a kir. udvartartás vezetője.
1. József, angol államférfiu, szül. Londonban 1836. Birminghamban az atyja által alapított gyárban működött de 1874. atyja halála után az üzleti pályáról visszavonult s a politikára adta magát. Birminghamban 1868 óta a községi tanács tagja, 1874-76. pedig a városnak polgármestere volt. Különösen a közoktatásügyi kérdésekben fejtett ki tevékenységet s azt követelte, hogy az anglikánus egyháznak állami jellegét eltöröljék hogy föltétlenül kötelező iskolakényszert léptessenek életbe és a tanítást kizárólag világi tanerőkre bizzák. Ezen eszméket irodalmilag is terjesztette, különösen a Fortnightly Reviewban, azonfelül mint a «Nemzeti, nevelési liga» elnöke is fáradozott. 1876. azonban elérte célját és mint Birmingham képviselője helyet foglalt az alsó-házban, hol rövid idő alatt a radikális párt egyik vezére lett. Az 1880. választásokkor a radikális párt a liberális párt jelöltjeit segítette diadalra, amiért azután Gladstone C.-t az ujonnan alakított kereskedelemügyi hivatalba hivta. C. ezen állásában különösen a radikálisok nézeteit támogatta és az Irországban alkalmazott kényszer-rendszer eltörlését sürgette. 1885. Gladstone-nal együtt lemondott állásáról, s habár 1886-ban Gladstonenak uj minisztériumában a helyi közigazgatási hivatalt elvállalta, a Homerule miatt Gladsbone-tól különvált, állásáról leköszönt és Hartington lord mellett a szabadelvü párt azon töredékének lett vezére mely az «Unionisták» nevét viseli és a konzervativ párttal szövetkezvén, a Gladstone-minisztériumot megbuktatta. Salisbury lord, kinek kormányát C. támogatta a brit Észak-Amerika partjainak halászati joga körül támadt viszály kiegyenlítését C.-re bizta mint angol biztosra, mely minőségben Chamberlain az Unio biztosaival szerződést kötött, melyet azonban az Egyesült-Államok szenátusa elvetett. Az 1892 augusztusban C,: t megint Birmingham képviselőjévé választották, s jelenleg is az unionisták soraiban küzd a Homerule ellen.