(ejtsd: sampober), falu Marne francia départementban a Glatigny-mocsár közelében. Benne egy oszlop áll ama győzelem emlékére, amelyet I. Napoleon hadai 1814 febr. 10. az 0lszuvjev vezérlete alatt álló orosz és porosz csapatok fölött kivívtak.
(voltakép Fleury-Husson) Gyula, francia iró, szül. Laorsban 1821 szept 10., megh. 1889 dec. 7. Könyvkereskedőnek készült de Murget Dupont és mások társaságában megismerkedvén az irodalmi boheme-élet változatosságaival felcsapott irónak. Chien-Caillou (1847) cimü munkáját Hugo Viktor a realisztikus irás mesterművének mondta s evvel C. a francia realisztikus iskola vezére lett. 1863-ban a Theatre des Funambules igazgatója volt; irt több regényt és korrajzot, ilyenek: Les excentriques (1852); Les aventures de Mariette (1853); Les bourgeois de Molinchart (1854), mely utóbbi pompásan szatirizálja a vidéki nyárspolgárságot: Les demoiselles Tourangean (1864); La Pasquette (1876); La petite rose (1877) stb. Művészettörténeti munkái közül felemlítendők: Histoire générale de la caricature (Páris 1856-80, öt köt.); Richard Wagner (1860); De la littérature populaire en France etc. (1861); Histoire des faitences patriotiques sous la Revolution (1866); Histoire de l'imagerie populaire (1884); Les chats; histoire, moeurs, .observations, anecdots (1869); Les enfants (1874); La comédie académique (1867); Histoire de la littérature et de l'art 1825-40 (1883). 1873 óta Sevresben a keramiai muzeum felügyelője s ilyen minőségében irta Bibliographie céramique (1872) c. munkáját.
(franc, ejtsd: sampinyón, növ.), az Agaricus campestris; 1. Csiperke.
(ejtsd: sampinyi), falu Seine départementban a Marne balpartján, (1891) 4624 lak., cserépkályhakészítéssel. 1870 nov. 30. és dec. 2. Ducrot francia vezér és a Párist ostromló német hadak itt összeütköztek; az ütközet a franciák visszavonulásával végződött.
(franc., ejtsd: sampjon), a középkorban bajvivó, aki a törvényszéki párbajoknál bizonyos díjért a felek valamelyikét helyettesítette. A C.-ok nem voltak tisztelt személyek, bőrruhával és bizonyos meghatározott fegyverzettel különböztették meg; nem volt szabad lóhátról vívniok s lenyirt hajjal jelentek meg a sorompók közt. Már Nagy Károly korában voltak C.-ok. Később C.-nak olyan lovagot híttak, aki bajvívásra alkalmatlan személyt, különösen hölgyet helyette
sített s Angliában (valószinüleg II. Rikárd óta) volt egy kiralyi C. is aki a koronázások alkalmával párbajra hítta mindazokat, akik netalán a királyt törvényes uralkodóul el nem ismerték volna. A C. jelenleg egészen más és sport-nyelven a legjelentékenyebb versenyekben győzteseket illetik e névvel (igy is: championship, ang. ejtsd: csempjensip.)
(ejtsd: csempjen-hill), falu Misszisszippi É.-amerikai államban. Ismeretes azon győzelemről amelyet itt 1863 május 16. Grant a Pemberton vezérelte konfederáltak hadai fölött kivívott.
(ejtsd: sampjoné) János István, francia tábornok, szül. Valence-ban 1762., megh. Antibbesben 1800. jan. 9. Ifjukorában kicsapongó életet élt; 1781. jelen volt Gibraltár ostrománál. A nagy forradalom idején önkéntes csapatnak volt vezére azután a rajnai és moseli hadseregben szolgált Hoche vezérlete alatt, amidőn Weissenburg mellett és a Pfalzban kitünt. Mint hadosztálytábornok hősiesen harcolt Fleurus mellett 1794 jun. 26., 1797. pedig sikerrel működött az Alsó-Rajna mentén. A következő évben Olaszországba küldték: visszaszorította az Egyházi-Államba betört lazzaroni-hadat, melynek nyomán 1799 jan. 25. bevonult Nápolyba, ahol a Parthenope-i köztársaságot proklamálta. Erre azonban nagy megaláztatás érte puszta gyanu alapján elfogták s fedezet alatt Grenobleba vitték. De a VII. prairial 30. (1799 jun. 16.) kitört forradalom alatt kiszabadult és miután a hadi törvényszék ártatlannak mondta, rangját ismét visszakapta. Joubert halála után az olaszországi hadseregek fővezére lett; de a szövetkezett oroszok és osztrákoktól 1799 szept. havában Fossano és Savigliano mellett vereséget szenvedett, mire állásáról lemondott. V. ö. Chateauneuf, Vie de C. (Par. 1806); Saint Albin C. ou les campagnes de Rome et de Naples (1860).
l. Champion.
(ejtsd: samplen) Sámuel, francia tengerész Quebec alapítója s a kanadai francia telepítvények első kormányzója, szül. Bourage kis tengeri kikötőben (a biscayai öbölben) 1567., megh. Quebecben 1635 dec. 25. Érdekes utairól több jelentést irt. (V. ö. Winsor: History of America; Lond. 1886.) C. műveit Oeuvres de C. cimen Laverdiére adta ki (Quebec 1870, hat köt.).
(ejtsd: csemplen), az Egyesült-Államokban, New-York és Vermont határán elterülő kanyargós tó; É-i bifurkált vége benyulik Kanadába. Hossza 200 km., széless. 0.4-25 km., kerülete 450 km., mélysége 30-120 m., a tengerszin fölötti magassága 27 m. Szigetekben gazdag; legnagyobbak: North- és South-Hero, Pleasant stb. Az Alleghany-hegység vizei, a többi közt a George-tó lefolyása táplálják. Lefolyása a Sorel v. Richelieu a Szt.-Lőrinc folyóba torkol. A C. csatorna a Hudsonnal, a Ny-i csatorna az Erie-tóval köti össze. Télen befagy, de ápr. 1-je után élénk rajta a hajóforgalom. A nagyobb városok partjain: Saint-Albans, Burlington, Whitehall és Plattsburgh. Halakban is nagyon gazdag. C. Sámuel fedezte föl 1609. Angolok és amerikaiak több tengeri ütközetet vivtak rajta. 1776 okt. 12. az angolok, 1814 szept. 11. pedig az amerikaiak győztek.