(ejtsd: sárlvill), város Ardennes francia départementban, a Maas balpartján, Mezieres-rel szemben, amellyel szép hid köti össze, (1890). 17390 lak. vas- és rézolvasztókkal, cukor-, puska- és szeggyártással, 24 ezer kötetből álló nyilvános könyvtárral;, élénk hajózással a Maason és Ardennes-csatornán. Legszebb tere a Place Ducale.
(ejtsd: sárlvoá), county Michgan É.-amerikai államban, 1785 km2 területtel, 1724 lak., Charlevoix főhellyel.
(franc., ejtsd: sarljer) a. m. hidrogénnel telt léggömb.
(ejtsd: sárliő), város Loire francia départementban, a Sornin partján, (1891) 5247 lak., gyapot- és vászonszövéssel. A 815. alapított C.-apátsági (Carus locus) román-templomból fenmaradt annak szép előcsarnoka.
(ejtsd: sárlott), 1. county Virginia É.-amerikai államban, 1584 km2 területtel 14510 lak., Marysville főhellyel; - 2. város É.-Karolina É.-amerikai államban a Sugar-creek közelében, aranybányákkal, (1890) 11557 lak., pamut- és vasiparral. 1838. alapított pénzverőjét az amerikai polgárháboruban beszüntették.
Francia nőnév, a tulajdonkép germán eredetü Charles (Carolus, Karl a. m. erős, izmos) férfinévből alkotva s megfelel a latinosított Carolina nőnévnek. Nálunk az ősmagyar Sarolt (a török: saraldi a. m. szőke) névvel szokták egynek venni, de ezenkivül föl szokták cserélni a zsidó eredetü Sára (a. m. fejedelemnő) névvel is, illetőleg e névnek franciás kicsinyítésével, a Sarotte-tal (Sárika).
Szt.-Tamás Ny.-indiai dán sziget fővárosa, a tenger mellett 12000 lakossal. Előbbi forgalma hanyatlott. A kivitel értéke (1889) 5,6 millió frank.
mezőváros Breslau porosz kerületben, a Weisstritz-völgyben, (1890) 1178 lak., vastartalmu ásványviz-forrással, amelyet ideg-, sziv- és tüdőbajok ellen használnak (évenkint mintegy 1300 vendég) fürdőépülettel csinos parkkal és sétahelyekkel. C.-t a Scherr-Thoss báró alapította 1720. s felesége nevéről nevezte el.
önálló törvényhatósági joggal biró város Potsdam porosz kerületben, a Spree mellett, Berlintől Ny-ra, amelytől részben a Tiergarten választja el, (1890) 76859 lak., vasöntőkkel, gőzgép-, puska- és elektrotechnikai gyárral, üveg- és porcellángyártással és kémiai iparral; technikai fő- és tüzériskolával. Legkiválóbb épülete: a királyi kastély 505 m. hosszuságban egymás mellé sorozott épülettömeg. A középső részt 1699-ben Schlütter építette 1706. Eosander (v. Goethe) kibővítette és a hatásos kupolával látta el. A jobb szárny a rokoko diszítésekkel együtt Knobelsdorfftól (1742), a balszárny a szinházzal együtt Langhanstól való 1788. A kastély közelében két bronz alakcsoport lovaikat elővezető katonákat ábrázol 10 percnyire a kastélytól, a Le Nôtre által rendezett parkban van a Gentz által dór izlésben épített mauzoleum III. Frigyes Vilmosnak és nejének, Lujzának márványsiremlékével, Rauch mesterművével. A siremlék mellett két kandeláber áll; jobbra a 3 párkával Rauchtól balra a horákkal Tiecktől. A mauzoleum É-i része kibővíttetvén, tért nyertek, ahol I. Vilmosnak és nejének szárkofágját (Enekétől) állítják fel. A kastély közelében van a Flóra-társaság parkja nagy pálmaházzal; távolabb pedig a Westend nevü villatelep. C. Lietzow falu helyén keletkezett, midőn a XVII. század végén Zsófia Sarolta, a később I. Frigyes király neje ott magának nyaralót építtetett.
királyi nyaraló és a dán trónörökös nyári lakóhelye szép parkkal,. Kopenhágától É-nak 7 km.-nyire.