(ejtsd: sartrúz), Mária Emilia, francia irónő, l. Montifaud.
(gör.-lat.). Szokás volt a középkorban, hogy a hiteles helyek (káptalanok, konventek és más egyházi testületek) megbizták egyik társukat, hogy ugy a saját valamint a felek részére kiadott - jogügyletek vagy jogi cselekményekről szóló - okleveleiket nemkülönben jelentősebb irott dolgalkat s emlékezni valóikat egy könyvbe gyüjtse össze. Az így összeirott anyag azután közösen összehasonlíttatott hitelesíttetett. E gyüjteményeket nevezik C.-nak. Szükség esetén az ebbe vezetett adat bizonyítékul is szolgálhatott. Hazánkban ily nevezetes C.-k: a szentmártoni főapátságnak igen régi két könyve, a «liber ruber» és «liber niger» - és a Batthyány Ignác által közzétett Statuta Capituli Varadinensis 1370 cimü kódex.
l. Karibdisz.
(ejtsd: cséz), 1. Salamon Portland, amerikai államférfiu szül. Cornishban, (New Hampshire) 1808 jan. 13. megh. 1873 máj. 7. Washingtonban magántanító volt, de gyakorlati jogismeretekre tevén szert, Cincinnatiban (Ohio államban) ügyvédi irodát nyitott. Emellett Ohio állam törvényeinek összegyüjtését és magyarázatát tüzte ki magának feladatul. Menekült rabszolgák által gyakran védőül fogadva, csakhamar a rabszolgák felszabadításának egyik leghatározottabb előharcosa s a későbbi köztársasági párt egyik alapvető tagja lett. 1851. Washingtonban a szenátus tagjává választották. 1855-57. Ohio állam kormányzója volt. Midőn barátja, Lincoln, 1861 márc. 4: az elnöki állást elfoglalta, C.-t a pénzügyminisztérium vezetesével bizta meg; ennek a feladatnak azonban nem birt megfelelni. Elhamarkodva cserélte fel az aranyértéket a papirértékkel, kedvezőtlen időben kötött kölcsönöket, melynek hátrányai előreláthatók voltak, s midőn a papirpénzt módfelett szaporította, teljesen elveszté a pénzpiac hitelét, minek következtében 1864. kénytelen volt állásáról lemondani. Lincoln őt azután az Egyesült-Államok legfelsőbb törvényszékének első birájává nevezte ki.
2. C. Vilmos, amerikai genre- és arcképfestő, szül. Franklin Townshipban (Indiana) 1849. Tanulmányait 1868. kezdte Indianapolisban, 1869. a new-yorki akadémiát látogatta, St.-Louisban virágokat és gyümölcsöket festett, 1872. Münchenbe ment, ahol Wagner és Piloty tanítványa volt.; egy évig Velencében tanult és 1878. visszatért Amerikába. Legjobb képei: Piloty gyermekének arcképe, A nemes özvegy, Az eltörött korsó, Duneveck festő arcképe.
(ejtsd: sál), 1. Mihály, francia matematikus; szül. Epernonban 1793 nov. 15., meghalt 1880 dec. 19. 1812-14. az école politechnique tanítványa volt, 1841 óta ugyanott a mekánika tanára és 1851. az akadémia rendes tagja lett. C. egyike volt a legnevezetesebb matematikusoknak; első dolgozatai a másodrendü felületekre vonatkoznak melyeknek elméletét igen szép tételekkel gazdagította. Ő az u. n. ujabb geométriának megalapítója, mely egységes szempontokból tárgyalja a geometriai alakzatok különböző tulajdonságait. Traité de géometrie supérieure 1852. Történelmi műve Aperçu historique sur l'origine et le développement des méthodes en géometrie kiváló fontosságu és annyiban különbözik előnyösen a geometria legtöbb történelmétől, hogy benne nem a geometerek életrajzát, hanem a tudományos vezéreszmék fejlődésének történetét találjuk. 1867. Ch. nagy feltünést keltett Pascal egy állítólagos kéziratának kiadása által, melynek értelmében Pascal már jóval Newton előtt alapította volna meg a gravitáció elméletét. 1869. maga is belátta Chasles, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte.
2. Ch. Filarete, francia iró, szül. Mainvilliersban Chartres mellett 1798. okt. 8., megh. Velencében 1873 jul. 18. Fiatal korában könyvnyomdász volt; mint állítólagos forradalmárt elfogták, szabadon bocsátása után Angliába ment, 1837. a Bibliotheque Mazarin őre és a College de France-on az idegen nyelvek és irodalmak tanára lett. C. termékeny iró volt, művei közül felemlítjük a következőket: Discours sur la vie et les ouvrages de Jaques Auguste de Thou (Páris 1824); Tableaux des progres de la littérature française depuis le commencement du XVIe siecle (u. o. 1828); Études sur la révolution d'Angleterre (u. o. 1844-47 két köt.); Études sur l' antiquité (u. o. 1847); Études sur le moyen-âge; Etudes sur l'Allemagne ancienne et moderne, melyek összegyüjtve: Études de littérature comparée (1847-54, 11 köt.) c. jelentek meg. Ezenkivül: Études sur les hommes et les moeurs au XIXe siecle (1850); Études sur W. Shakespeare; Études contemporaines stb.; ezenkivül irt számos novellát, regényt, utirajzot stb. Mémoires-jai 1876-78. (2 köt.) Párisban jelentek meg. Fia, C. Emil, szül. 1827., egymásután St. Menehouldban, Mâconban és Douayban, majd Dijonban és Párisban az ujabb nyelvek tanítója volt, 1873 óta az élő nyelvek tanításának főfelügyelője. Munkái: Étude sur la comédie au XVIe siecle (1856); Miguel de Cervantes, sa vie et son temps (2 kiad., 1866); írt ezenfelül számos történeti és nyelvtani vezérkönyvet.
E. Mey (növ.), l. Argyrolobium.
(gör. -lat.) a. m. ásítási görcs, amely néha neurasztenikus, vagy hiszterikus betegeknél észlelhető.
(ejtsd: sazó), 1. Izsák Ferenc Egmont gróf, szül. Caenban (Normandia) 1716 febr. 18-án, megh. Lübeckben 1797 aug. 24. 1734. a Rajna mellékén táborozott, midőn egy szerencsétlen párbaj miatt Németországba kellett menekülnie. Megismerkedvén a porosz koronaherceggel, a későbbi II. Frigyessel, porosz szolgálatba lépett s hősiesen harcolt Hohenfriedberg mellett. A porosz király barátságával tüntette ki, de C. pénzköveteléseivel, meggondolatlan beszédei s hevessége miatt Frigyes kegyét nemsokára elveszté, sőt 1752-ben a szolgálatból is elbocsátották. Utóbb II. Frigyes ajánlatára Lübeck város parancsnoka lett, ahol meg is halt. V. ö. Schlözer, Chasot. Zur Geschichte Friedrich d. Gr u. seiner Zeit (Berlin 1856).
2. C. Lajos Ágost Frigyes Adolf gróf, áz előbbinek másodszülött fia, szül. 1763. okt. 10., megh. Pleszkovban 1813 jan. 13. 1780. belépett egy porosz vértesezredbe s 1804. III. Vilmos király szárnysegéde lett. Résztvett az 1807. hadjáratban s lángoló hazafinak mutatta magát. Mint Berlin térparancsnoka elnézte, hogy Schill 1809. önkéntes hadat toborz és a franciák ellen készül, amiért a Napoleon boszujától tartó király kénytelen volt C.-t a szolgálatból elbocsátani. Az 1812. háboru küszöbén Oroszországba ment, ahol orosz-német legió élén a franciák ellen harcolt.
(ejtsd saszenyak) Károly Mária Ede, francia sebész, szül. Nantesben 1805., meghalt Versaillesban 1879 aug. 26. 1835. lett orvossá, ugyanabban az évben proszektor és a párisi fakultás agrégéja, valamint a kórházak központi irodájának sebésze volt. Csak 1868. lett az orvosi akadémia tagja. A vérzés nélküli operálási módszer feltalálója. Számos művei közül a következőket említjük fel: Études d'anatomie et de pathologie chirurgicale (2 köt. Páris, 1851); Traité de l'écrasement línéaire (u. o. 1856); Leçons sur la trachéotomie (1855); Clinique chirurgicale de l'hôpital Lariboisiere (1854-58); Traité pratique de la suppuration et du drainage chirurgical (2 köt. Páris 1859); Traité clinique et pratique des opérations chirurgicales (2 köt., u. o. 1861); De l'empoisonnement du sang par matieres organiques (u. 0 1873) stb.
(franc., ejtsd: sasszé), tánclépés. C. croisé, keresztlépés a táncban.