(ejtsd: sodjér), 200 km. hosszu mellékfolyója a Szt.-Lőrincnek Quebec tartományban, Kanadában. A Mégantic-tóból szakad ki és Quebec fölött 10-12 km -nyire torkol; torkolata közelében van a 30 m. magas vizesése.
(ejtsd: sódordi) János Sándor Damaze gróf, francia diplomata s publicista, született 1825. 1850 óta Rómában, később más udvaroknál francia követségi attaché volt, 1866. pedig a francia külügyminisztériumban hivatalnok lett; a császárság bukása után a köztársasági kormány szolgálatába lépett s a németekkel viselt háboru folyamában Bismarck ellen folytatott polémiája által tünt ki. C. Anglia közvetítését törekedett megnyerni a Francia-s Németország közt fenforgó ügyek elintézésére, de sikertelenül. 1871. a nemzetgyülésbe választatott s 1873-ban mint követ Svájcba, 1874. Spanyolországba ment. 1876 végén mint francia meghatalmazott részt vett a keleti kérdés megoldására Konstantinápolyba egybehivott konferenciában, hol Oroszország kegyét kereste. A konferencia sikertelen kimenetele után, C. visszatért Madridba, honnan 1878. visszahivták. Mihelyest Gambetta 1881 nov. 14. miniszterelnök lett, C.-t szt.-pétervári követté nevezte ki; de ez még el sem foglalta uj állását, midőn pártfogója megbukott és Freycinet, az uj miniszterelnök nem erősítette meg. C. kinevezését. C. a: La France en 1889 c. munkának szerzője (Páris 1889).
(ejtsd: sóliák) Guy de (latinosan Guido de Cauliaco), francia sebész, született Auvergneban Cauliacoban 1300. Tanult Bolognában, Párisban. Lyonban telepedett le, majd Avignonba költözött, hol VI. Kelemen, VI. Ince és V. Orbán pápáknak udvari orvosa volt. Korának leghiresebb sebésze volt; nagy sebészeti munkáját: Collectorium artis chirurgicalis medicine-t az egész középkorban vezérfonalul használták. E művében a sebész legfőbb kellékének mondja az anatómiai készültséget. Nicaise E.: La grande chirurgie de G. de C. cim alatt rendezte sajtó alá. (Páris 1891).
(ejtsd: sóljő) Vilmos Amfrye, francia költő szül. Château Fontenayban,1639. megh. 1720 jun. 26. IV. Henrik fiai, a két Vendôme-i herceg és d'Estrées Gabriella kegyéből gazdag egyházi javadalmakhoz jutott, melyek évenként 30.000 livret jövedelmeztek. Korán került Párisba, hol a Temple kerületben fekvő háza sok szellemes epikureista (La Fare, Voltaire) találkozó helye volt. Epikureizmusával és gyakran hibás, de kellemes és élénk költeményeivel, melyeknek révén az Anacréon du Temple melléknevet kapta, C. éles ellentétben áll kora költészetével. Oeuvres-eit (La Fare-éival együtt) gyakran adták ki, így Hourdon (1825) is. Lettres inédites de C. c. irását Bérenger márki bocsátotta közre (Páris 1850).
(ejtsd: somett) Péter Gáspár, francia. forradalmár, szül. Neversben 1763 máj. 24., lefejezték 1794 márc. 24. A forradalom kitörésekor irnok volt Párisban. Habár a Les Révolutions de Paris c. lap kiadásában részt vett, a szeptemberi mészárlásokig alárendelt szerepet játszott. 1792. túlzó fellépéseért a párisi község gondnokává nevezték ki s ezóta «Anaxagoras»-nak nevezte magát. Állásában a fővárosi csőcseléket a mérsékelt pártok ellen izgatta. A forradalmi törvényszék felállítását, valamint a gyanusok ellen kiadott rendeletek nagyobb részét ő kezdeményezte; azt is indítványozta, hogy minden ember csak burgonyát egyék és facipőben járjon. Különösen rajongott az ész istennőjének tiszteletéért, melynek helyéül a Nôtre-Dame templomot engedte át; egyúttal a templom számos műremekét vandalmódra megcsonkította. A konventban a hébertistákhoz tartozott és midőn Robespierre azokkal meghasonlott, C. is a nyaktiló alá került.
(ejtsd: somon). 1. 1173 m. magas hegy a svájci Jurában, Neuchâteltől ÉK-re. Tetején, ahonnan gyönyörü kilátás nyilik az Alpokra és a. Montblancra is, szép hotel épült. - 2. Több helység neve Franciaországban; a legjelentékenyebb C.-en-Bassigny, Haute-Marne francia département fővárosa, a Marne és Suize összefolyásánál, 312 m. magasban, (1891) 13280 lak., keztyü-, kés- és bőrgyártással; gabona-, bőr- és gyapjukeres-kedéssel; nyilvános könyvtárral (közel 50000 köt.) történelmi és egyéb tudományos társulattal. Régi erődjéből a Tour Hautefeuilles maig is fenmaradt. Szt. Jánosról elnevezett gót templomában Bouchardontól faragványok és néhány értékes kép van. A K-i vasút a Suize völgyét 600 m. hosszu viadukton szeli át, amelynek 50 íve közül nehány .50 m.-nél is magasabb. A régi Chaumontaisnak, Bassigny részének egykori fővárosa a X. századból való. 1814 márc. 1-ről, C.-ból van keltezve azon egyezség, amelyet Orosz-, Poroszország, Ausztria és Anglia I. Napoleon ellen a világbéke fentartására egymással kötöttek s amelyben a szt. szövetség alapját vetették meg. Ezen egyezség szerint a háborut folytatandónak nyilvánították, ha a franciák császárja hazájára nézve az 1792-ki határozatokat el nem fogadja és ha Hollandia, Spanyol-, Olasz-. Németország és Svájc függetlenségét el nem ismeri.
Ill., a lemezcsőrü madarak (Lamellirostres) rendjében a Palamedeide családba tartozó állatnem, melynek egyetlen faja, a C. Chavaria D.-Amerikának lakója. Szine feketés, kékesszürke, nyakán fekete örv és hátán két fekete folt van.
(ejtsd: soni), város Aisne francia départementban, az Oise jobb partján, ahol az hajózhatóvá lesz, (1891) 9315 lak., Saint-Gobaintól függő tüköriparral, vászonszövéssel és fehérítőkkel; réz- és vasolvasztókkal. A város a Vermandois grófok kastélya körül a IX. században keletkezett.
v. Chaussey-szigetek (ejtsd: sosszej), La Manche francia départementhoz tartozó kis, sziklás sziget-csoport a Mont-Saint-Michel-öböl bejáratánál. A nagy szigeten (17 km. hosszu, 8 széles) a párisi kövezet számára gránitot bányásznak; ugyanott láthatók a bencék egykori apátságának romjai.
La (ejtsd: sósszád), bánya Nevers mellett (l. o.)