(ejtsd: sósszár) Péter János Baptista, francia iró szül. Párisban 1766 okt. 8., megh. 1823 jan. 9. Parlamenti ügyvéd volt s mint buzgó forradalmár a Publicola nevet vette fel, 1792. mint a végrehajtótanács biztosa Belgiumba ment; onnan visszatérve a közoktatás főtitkárának nevezték ki, 1803 Rouenban, utóbb a párisi egyetemen lett a széptudományok tanára, XVIII Lajos, azonban ez állásából elbocsátotta. Hazafias költeményeken kivül történelmi műveket is irt. Ilyenek: De l'Allemagne et de la maison d'Autriche (Brüsszel 1792); L'esprit de Mirabeau (Páris 1797); Le nouveau diable boiteux (u. o. 1799, 2 köt.); stb. Legjobb műve: Poétique sur les genres dont il n'est pas fait mention dans la poétique de Boileau (1817).
(franc. ejtsd: sosszé) a. m. műút (l. o.).
l. Chausey.
(ejtsd: satakve) 1 28 km. hosszu, 2-5 km. széles tó New-York É.-amerikai államban; partjain nyári college-et alapítottak, amelyben néha több ezer látogató gyül össze. Belőle folyik ki az Alleghany. - 2. County New-York É.-amerikai államban 2880 km2 területtel, 60000 lak., Mayville főhellyel.
Kolozs Ferenc de, francia ügyvéd, szül. Chartresban 1756 jan. 21., megh. 1841 febr. 28. A forradalom alatt mint Mária Antoinette királyné, Erzsébet hercegnő, Corday Sarolta, Brissot, Miranda és Brottier apát rettenthetetlen védője nagy hirnévre tett szert. Mirandát meg is mentette a haláltól, ő maga azonban csak Robespierre bukása következtében menekült a nyaktilótól. I. Napoleon az államtanács ügyészévé tette XVIII. Lajos pedig nemesi rangra emelte. A száz nap alatt Bonnaire tábornokot védte kinek pörét 1816. «Exposé simple et fidele de la conduite du général Bonnaire» c. alatt ismertette. 1826. Martinique-sziget szabad benszülöttei képviselőnek választották, 1828. pedig a semmítőszék tanácsosa lett. Iratai közül megemlítendők: Notice historique sur le proces de Marie Antoinette et de Mme Elisabeth (Páris 1816).
(Calvin) János, l. Kálvin.
(ejtsd: sovinizmus), ujabban használt kifejezés; a Chauvin szóból ered, mely néven Scribe Le soldat laboureux cimü darabjában egy katonát hozott szinre, ki vakon, minden ellenmondást kizáró módon imádja Napoleont és mindazt, ami tőle ered. C. tehát elfogultságot jelent valamely nézet vagy párt iránt, csupán szenvedélyből vagy hajlamból, előleges itélet nélkül.
La (ejtsd: só döfőn), járási székhely Neuchâtel svájci kantonban, 992 m. magasan a Doubs fölött, zord és hideg völgyben, (1888) 25835 lak. Az egyenes utcákból álló, szépen épült város jólétét óraiparának (Le Locle-én kivül a legjelentékenyebb) és az óraiparral összefüggő iparágaknak, továbbá fizikai műszerek készítésének köszönheti, amely iparágak több mint 5000 munkást foglalkoztatnak és beleszámítva a környék munkásságát is, mintegy 40 millió frank értékü árut termelnek. C. szülővárosa Robert Lipót festőnek, kinek emlékét egy szoborral örökítették meg.
(ejtsd: savan) József, földrajzi iró és utazó, szül. Grácban 1846. 1867-69. Mexikóban, Nyugat-Indiában és az Egyesült-Államokban, Marokkóban és Algériában utazott. 1875. a bécsi földr. társ. folyóiratának szerkesztését vette át. Megjelentek tőle: Temperaturverhältnisse von Österreich-Ungarn (Bécs 1871); Beiträge zur Klimatologie v. Ö. U. (u. o. 1872); Die Sahara (1878); Afghanistan (1878); Afrika im Licht unsrer Tage (1881), Mittlere Höhe Afrikas (1881); Afrikas Ströme u. Flüsse (1883); Jan Mayen (1884).
(ejtsd: savan) Sándor Cézár, svájci antropologus, szül. Montreuxban 1731., meghalt Lausanneban 1808. 1759-66. Baselben pap volt, azután Lausanneban a teologia tanára. Megkezdett nagyszabásu művével: Anthropologie abrégée (Lausanne 1786) az embertani tudomány megalapítója volt.