l. Cseki.
(állat) a. m. ollók, mindazon külső szervek, amelyeknek két utolsó ize olyformán módosult, hogy egymással szemben fekve fogóra vagy ollóra emlékeztetnek. Ilyenek különösen a páncélosrákok első lábai, a skorpiók és álskorpiók módosult szájrészei.
(ejtsd: sélár Ipoly András János Baptiste, francia zeneszerző, szül. Párisban 1789 febr. 1., megh. Weimarban mint karmester 1861 febr. 12. Macbeth c. operájával Münchenben 1828. nagy sikert aratott s ugyanott udvari karmester lett és 1835. előadatta Die Hermannsschlacht c. legjobb operáját azután 1837. Weimarba költözött. Itt 3 operáját adták; a hátrahagyott «Római sas» címűt pedig, olaszul, Milánóban 1864.
Péter a husszita időszak egyik legkiválóbb gondolkozója, megh. 1460 táján. 1419-20. Prágában élt, ahol ellene volt annak, hogy hitbeli dolgokban erőszakot alkalmazzanak. Azután szülőfőldjére Chelczizbe ment, hol - bár tudományos képzettsége nem volt - több vitairatot szerkesztett, amelyek miatt 1443. felelősségre vonták. Legfontosabb irata a Postillák (cseh nyelven 1455) és a Sit viry (a hit hálózata 1455), melyekben a husszitizmus radikálizmusa van kifejtve.
L. (növ.), l. Vérehulló.
(állat), az álskorpiók rendjének egyik neme, melynek fajai poros lakásokban, a költőtyuk fészkében igen gyakoriak. Legnagyobb ezek között a C. cancroides L. vagyis könyvskorpió, s egyuttal ez a leggyakoribb. Legyeknek, atkáknak s más apró állatkáknak a vérét szivja ki.
Miksa József, német sebész és szemész, szül. Mannheimban 1794., megh. 1876. Doktorrá 1812. avatták. Előbb kórházi, majd katonaorvos volt, mignem 1817. a sebészet rendkivüli tanárává hívták meg Heidelbergába. Rendes tanárrá 1819. nevezték ki. Az általa alapított sebészeti-szemészeti klinika nagy hirnek örvendett s innen tanítványai közül sok jeles sebész került ki. Érdemei elismeréseül számos kitüntetést, majd nemességet is kapott. Legnevezetesebb munkái: Handbuch der Chirurgie (1. kiad. 1822, 8. 1858); Handbuch der Augenheilkunde. Magyarul megjelent: Sebészség, melyet előadási kézikönyvül kiadott. 4. kiadás után ford. Bugát P., Smalkovics M., és Kún Tamás (4 köt. Buda 1836-44).
(ejtsd: sell), falu Seine-et-Marne francia départementban, a Marne jobb partján, (1891) 2476 lak. Már a IV. században királyi lakóhely volt; közelében gyilkolták meg I. Chilperik merovingi királyt Fredegunda ösztönzésére. Hires volt apátsága is, amelynek némi romjai maig is láthatók.
l. Cholm.
János, lengyel genre- és sportfestő, szül. Brzosztovban (Orosz-Lengyelország) 1851 jun. 27. 1873 óta leginkább lengyel genreképeket, azután vadászati jeleneteket festett s ebben a nemben dolgozik jelenleg is. Most Münchenben lakik.