a szárazföldi és mocsári teknősök (Testudinide) családjának egyik neme, melynek fajai É.-Amerika tavaiban és folyóiban élnek. Egyik faja C. serpentina (L.) barnás hát- és sárga haspáncéllal. Egész hossza 1 m. Tojásait és húsát megeszik. Halakból táplálkozik.
az állatok latin neve után a Chemnitz J. német zoologus nevének megröviditése.
l. Kémia.
(ejtsd: smijjé), város Maine-et-Loire francia départementban, a Hyrôme partján, (1891) 4467 lak. gyapjufonókkal, szövőkkel és pamutiparral; Verdonniere nevü vastartalmu ásványvizforrással. 1793 ápr. 11. a vendéeiek Cathelineau vezérlete alatt itt a köztársaságiakat megverték (Grand choc de C.).
E prépostságból mostanig semmi sem maradt fenn, még csak címben sem létezik s csupán nevét említik a premontrei rend évkönyvei, minthogy ennek a szerzetnek birtokában volt hajdan e prépostság. Csupán bizonytalan tapogatódzáson alapszik azoknak a nézete, akik a Sajó-Lád mellett elterülő Jeme pusztán maig található romokat a C. maradványainak tekintik.
(franc., ejtsd: smíz) a. m. ing.
(ejtsd: kemnic), önálló törvényhatósági joggal biró város Szászországban, amelynek legiparosabb helye, az ugyanily nevü kis folyó mindkét partján, (1890) 138954 lak. Főiparágai: vasöntés, lokomotiv- és egyéb gépgyártás; pamutszövés- és fonás, különösen butorszövetek és asztalterítők készítése; kötött árúk, főképen harisnya-, keztyü- és trikókészítés; végül kémiai szerek és papir gyártása. Mindez iparágak (1890) 24087 férfi és 10565 női munkást foglalkoztattak. A régi város még szűk, de ujabb része már szélesebb, egyenesebb utcákból áll; a Schloss-Teich környéke, a Forstplatz, Schiller-tér és a Stadtpark fákkal van beültetve. Jelentékenyebb épületei: a gót stilusban épített Jakobi-templom, id. Kranach Lukács egy képével; a régi és uj városháza; a nagyszerü vágóhid és a Hedwig-fürdő, Németország legnagyobb födött úszómedencéjével. 3 középiskoláján kivül számos ipariskolája van (molnárok, gyárvezetők, festők, szövők, takácsok, szabók üvegesek stb. számára). Több tudományos és jótékonysági egyesülete közt jelentékenyebb a történelmi és képzőművészeti. - C. Kameniz nevü vend telepből keletkezett Lothár császár (megh. 1138.) abban bencés apátságot alapított; 1290. birodalmi várossá emeltetett. Midőn 1485. a Szász választófejedelemség fölosztatott és C. az Albert-ágának jutott, már egyike volt a legvirágzóbb iparu szász városoknak. A 30 éves háborúban 1633 és 36 közt csaknem teljesen elpusztult és csak a XVII. század végén kezdett ujra megnépesedni. Nagyobb lendületet azonban csak a kontinentális zár tartama alatt nyert és még későbben a gépgyártás fölvirágzása következtében. V. ö. Zöllner: Gesch. d. Fabrik- u. Handelsstadt C., 1888.
1. Fülöp Bogiszláv, C. Márton unokája, német történetiró, szül. Stottinben 1605 máj. 9., megh. Hallstadban, Svédországban 1678. Miután Rostock- és Jenában jogot tanult, 1627. előbb hollandi, majd svéd hadi szolgálatba lépett. Krisztina svéd királynő 1644. tanácsossá és német birodalmi történetiróvá nevezte ki. 1648. nemességet kapott. Hippolytus a Lapide álnév alatt irta hires munkáját: Dissertatio de ratione status in imperio nostro romano-germanico (Freist. 1640, 2. kiad. 1647), melyben a Habsburgházat szenvedélyesen megtámadta, a felszaporodott császári előjogokat kárhoztatta s utat nyitott az államjog szabadabb tárgyalására. Történelmi műve: Der königliche schwedische in Deutschland geführte Krieg (uj kiadás Stockh. 1855-59, 6 köt.) fontos forrásmunka a harminc éves háboru történetéhez, a benne foglalt oklevél anyagért és a hadi események részletes leirásáért. Az eseményeket 1636-ig adja elő, amihez még Torstenson hadjáratainak elbeszélése járult 1641-46-ig. C. csak az első és második részt adta ki (1630-36). (Stettin 1648 és. Stockh.1653.) V. ö. Bluntschli, Az általános államjog és politika. Ford. Acsády Ignác; Weber, Hipp. a Lapide. Sybel, Histor. Zeitschr. 29. köt.
2. C. János Jeromos, német zoologus, szül. Magdeburgban 1730 okt. 10 megh. Kopenhágában 1830 okt. 18. Ő irta a Martini Neues systematisches Konchylienkabinett folytatását 1769-95-ig.
3. C. Márton, egyike a jelentékenyebb német lutheránus teologusoknak a XVI. sz. második felében szül. Treuenbrietzenben (Mittelmark) 1522 nov. 9., megh. 1586 ápr. 8.; szegénysége miatt háromszor is félbe kellett hagynia matematikai és asztrologiai tanulmányait s kenyérkereset után látnia. Königsbergát, ahol 1549 óta teologiával foglalkozott, Osiander ellen foglalt pártállása miatt el kellett hagynia; 1553. Wittenbergába költözött, 1554. lelkész lett, 1567. pedig szuperintendens. Braunschweigban. Teologiai hírnevét Examen concilii Tridentini (1565-73, 4 köt.; uj kiad. Preuss E.-től, Berlin 1862) címü főművével alapította meg, mely 1576. német, utóbb francia fordításban is megjelent. Königsbergában Mörlinnel szerzette 1567. Corpus doctrine Pruthenicum művét, Wittenbergában Loci theologici (Leyser kiadása, 1591), - és Braunschweigban 1569. a Corpus doctrine Julium címűt s résztvett a concordie formula szerkesztésében. V. ö. Lentz, Dr. C. Márton (Gotha 1866); Hachfeld, C. Márton élete és működése, különösen viszonya a tridentinumhoz (Lipcse, 1867).
4. C. Mátyás Frigyes, a «Schleswig-Holstein meerumschlungen» c. dal szerzője, szül. Barmstedtben 1815. jun. 10., megh. Altonában 1870 március 14. A fentemlített dal 1848-49., majd 1863-64. egész Németországban igen népszerü volt, 1844. jelent meg az Itzehoer Nachrichtenben, Bellmann orgonista csinált rá muzsikát s először a schleswigi dal-ünnepen 1844 jul. 14. adták elő.
(ejtsd: csimöng), county. New-York É.-amerikai államban, 1477 km2 területtel, 35280 lak. Elmira főhellyel.
(ejtsd: sinengo), county New-York É.-amerikai államban, 1797 km2 területtel; Norwich főhellyel.