L. (állat,) l. Levéltetvek.
1. István (chernelházi), magyar ornitologus; szül. Kőszegen 1856., egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Mint földbirtokos minden szabad idejét a madarak életmódjára való tanulmányozására szentelte és e téren hazai, meg külföldi szakfolyóiratokban több érdekes megfigyelését publikálta. A Budapesten 1891. tartott második nemzetközi ornitologiai kongresszus előkészítő bizottságának főtitkára volt. Részt vett a Herman Otto-tól rendezett, 1891. év tavaszán végzett hazai madárvonulási megfigyelésekben s különösen a velencei tavon tett tanulmányokat.
2. C. Kálmán, iró, szül. Kőszegen 1822 ápril 6., megh. u. o. 1891 ápr. 21. Hites ügyvéd s a szabadságharc előtt, melyben részt vett, megyei tisztviselő volt; azóta társadalmi téren működött s történelemmel és kertészettel foglalkozott. 1839-től fogva számos történelmi, közigazgatási, kertészeti és vegyes cikkeket, vadászrajzokat és tárcákat irt a hazai és külföldi lapokba és folyóiratokba (Bérczy Vadász- és V ersenylapja 1858-64, Vas. Ujs. Natur, Ausland, Századok stb.). Őnálló műve: Kőszeg sz. k. város jelene és multja, Szombathely 1878.
l. Álskorpiók.
(ejtsd: csiroki), több county az északamerikai Egyesült-Államokban és pedig: Alabamában, 2045 km2 területtel 11132 lak., Centre székhellyel Georgiában 2740 km2 területtel 10399 lak. Canton székhellyel; Jowában, 1790 km2 területtel, 19731 lak., C. székhellyel; Kansasban, 1658 km2 területtel, 11033 lak., Kolumbus székhellyel; É.-Karolinában, 2740 km2 területtel 8080 lak., Murphy székhellyel; Texasban, 3499 km2 területtel 11079 lak., Rusk székhellyel.
l. Csiroki.
(ejtsd: séron), 1. Károly János Ferenc, francia graveur szül. Nancyban 1643., megh. Párisban 1698. márc. 18. Előbb a pápai udvar, később XIV. Lajos francia király szolgálatában állott. Ő készítette a XIV. Lajos diadalai emlékére vert emlékérmeket. A francia akadémia tagjának választotta.
Miklós, kanonok, szül. Nagy-Őszön (Torontál vm.) 1790 jun. 20., megh. Pozsonyban 1862 dec. 18. A teologiát mint csanád-egyházmegyei növendékpap Pesten végezte. Egy évi káplánkodás után Temesvárott 1814. levéltárnok és szertartó, majd szentszéki jegyző lett. 1820. átlépvén az esztergomi főegyházmegyébe, Nagyszombatban huzamosabb ideig tartózkodott, és 1843. pozsonyi kanonok lett. Mint ilyen a pozsonyi kerület főigazgatója volt az 1846-48-as években. Mint az irodalom szorgalmas művelője különösen az egyházjogi és az egyháztörténeti téren tünt ki. Legjelesebb művei: Enchiridion Juris Ecclesiastici, cum singulari ad alienas confessiones attentione Pest 1837. Institutiones Historie Ecclesiastice N. F. Pest, 1840-1, 4 köt. Epitome Historie Ecclesiastice N. F. Bécs 1853-4, 2 köt. Egyházi jog, N.-Szombat 1843, 2 köt. Közegyháztörténet, Pozsony 1844. A magyar egyház története, Pest 1856.
(ang., ejtsd: cserri) a. m. xereszbor:
l. Medve-szigetek.
görög építő, szül. Knózoszban, Krétán; fiával, Metagenésszel együtt építette a Kr. e. 356-ban Hérostratostól felgyujtott Artemis templomát Efezusban, Krözus idejében. Apa és fia művökről munkát is irtak.