Uj-Kaledoniához tartozó és annak É-i végében fekvő alacsony kis szigetek csoportja (9,8 km2) gazdag guano-telepekkel.
arról nevezetesek, hogy elsők voltak Angliában. Már 1511. vannak feljegyzések a C.-i lófuttatásokról. A fődíj egy ezüst csengetyü volt 3 shilling 4 pence értékben.
(ásv.), nem egyéb mint földpát s pedig mikroklin Chesterről (Pennsylvania).
(ejtsd: csesztertn), város Angliában, Cambridge tőszomszédságában, (1891) 7526 lak., Cambridge kastély romjaival.
állat neve után a Chevrolat Aug. francia zoologus nevének megrövidítése; főleg rovarokkal foglalkozott.
(franc., ejtsd: sválereszk) a. m. lovagias, kalandos. - Chevalerie lovagság.
(franc., ejtsd: svalé), lécekből készített, föl és alá mozgatható keskeny polccal ellátott állvány. A festők a deszkára v. vászonra festett képek festésénél használják, azért festőállványnak nevezik.
(ejtsd: svaljé), lovag; régebben a francia középnemesség öröklött cime s a lovagrendek tagjainak megkülönböztetése; - C. d'honneur, udvari lovag valamely fejedelmi család kiséretében; - C. d'industrie, iparlovag, szerencsehajhász; - C. sans peur et sans reproche, rettenthetlen és kifogás nélküli lovag, a középkorban több lovag megtisztelő cime, minők voltak: Duguesclin Bertrand, De La Tremouille Lajos, különösen pedig Bayard; - C. de la triste figure, Don Quixote; - C. d'or, aranypénz a maltai lovagrend keresztjével.
(ejtsd:svaljé), 1. Cyr Ulysse József abbé, franc. bibliografus és paleografus, szül. Rambouilletban, Seine-et-Oise départementban, 1841 febr. 24. Romansi plébános, majd valencei kanonok lett s a közoktatásügyi minisztérium megbizásából két izben tett tanulmányutat Angliában. Különösen a Dauphiné történetével foglalkozott. Jól ismeri hazai történetünket is. Művei: Cartulaires dauphinois; Recueil de documents historiques inédits sur le Dauphiné; Répertoire des sources historiques du moyen âge; Repertorium hymnologicum; Catalogue des chants; hymnes etc. de l'église latin (Louvain 1892).
2. C. Lajos Ede, francia tengerész és iró, szül. Párisban 1824 jan. 6-án. Különösen a tengerészet történetével foglalkozik. Ide vágó művei: La marine française et la marine allemande pendant la guerre de 1870-71 (1873); Histoire de la marine française pendant la guerre de l'indépendance américaine (1877); Histoire de la marine française sous la premiere République (1886); Histoire de la marine française sous le Consulat et l'Empire (1886).
3. C. Mihály, francia nemzetgazdasági iró, szül. Limogesben 1806 jan. 13., megh. Montpellierben 1879 nov. 28. Miután iskoláit, köztük a bányászati tanodát is elvégezte, közvetetlenül a juliusi forradalom előtt a Nord kerületbe mérnökké névezték ki. Kezdetben Saint-Simon (l. o.) tanainak volt hive, s miután megrongált egészsége miatt állásától megvált, ennek az iránynak a két folyóiratába irt cikkeket. Amint a St.-Simonisták közt szakadás állott be (l. o.), C. Enfantint követte, s 1832. vele együtt törvényszék elé állították és mivel ő is részt vett a Livre Nouveau szerkesztésében, egy évi fogságra itélték. Azonban még büntetésének letelte előtt szabadon bocsátották, sőt Thiers Északamerika csatorna- és utrendezésének tanulmányozásával bizta meg. Ennek az utjának (1833-35) tapasztalatait adta ki, Lettres sur l'Amérique du Nord (1836, 2 kötet; 1842, 4. kiad.) c. művében. Ekkorra már szakított a St.-Simonismussal. 1837. a kormány megbizásából Angliában járt s ekkor jelent meg: Des intérędt s matériels en France- c. dolgozata. (1843. 7-ik kiadás.) 1838. államtanácsossá, 1840. a College de France-on a nemzetgazdaságtan tanárává, 1841. a bányák főmérnökévé nevezték ki. 1845. a konzervativ párt a kamarába küldte. 1848. Blanc L. ellen küzdött, s bár ez évben rövid időre elvesztette tanári állását, III. Napoleon 1851. valóságos államtanácsossá nevezte ki. Az 1862. londoni és az 1862. párisi világkiállítás munkálataiban tevékeny részt vett, s ez utóbbiról az Introduction aux rapports du jury internationalt adta ki (1868), amelyben érdekes nemzetgazdasági fejtegetések találhatók. 1860. szenátorrá lett, 1869. pedig a nemzetközi békeligán elnökölt. C. erős hive-a szabad kereskedelemnek, s mint általán a szabadelvü nemzetgazdasági irány buzgó hive, nagy hatást gyakorolt Franciaország gazdasági politikájára. Különösen nagy része volt a III. Napoleon, illetőleg az 1860. angol-francia kereskedelmi szerződés által megindított szabadkereskedelmi irány terjesztésében. Már említett dolgozatain kivül még a következőket említjük: Histoire et description. des voies de communication aux États-Unis (2 köt. 1840); De l'industrie manifacturiere en France (1842); Da la question de l'intervention dans les travaux publics des gouvernements dans l'Amérique (1842); Essais de politique industrielle (1843); Cours d'économie politique (3 kötet 1842-50); L'isthme de Panama. (1844); Lettres sur l'organisation du travail (1848); Questions des travailleurs (1848); La liberté aux États-Unis (1849); L'économie politique et le socialisme (1849); Chemins de fer (1852); Examen des principaux arguments des prohibitionistes (1857); Le Méxique ancien et moderne (1863); Le monopole et la liberté (1867); La richesse considerée au point de vue moral et politique (1868); La constitution d'Angleterre (1869); Turgot et la liberté du travail (1873); Étude sur A. Smith (1874).
4. C. d'Eon, XV. Lajos kegyence. L. Eon de Beaumont.
(ejtsd: svandjé d'valdróm) János Péter Napoleon Jenő francia politikus, szül. 1810 aug. 17., megh. Párisban 1878 dec. 3. Igazgatója volt a Cireyben alapított nagy tükörgyárnak, 1859-70-ig pedig állandó tagja a törvényhozó testületnek 1870 jan. 2. belügyminiszter lett az Ollivier-féle kabinetben. Az 1870 máj. 8. plebiszcitum ügyében rendkivül tevékenységet fejtett ki, a franciákat tömeges szavazásra buzdította és elérte azt, hogy óriási többség vette a császár nyjlatkozatát helyeslőleg tudomásul. Miután az Ollivier-kabinet 1870 aug. 10. lemondott, C. a magánéletbe vonult vissza. Az erdőművelésről több méltán becsült művet irt.