(ejtsd: csiko), county Arkansas É.-amerikai államban, 2360 km2 területtel, 7214 lakossal; Kolumbia székhellyel.
(ang., ejtsd: csif), a. m. Chef (l. o.); Lord C. Justice, főbiró, a legfelső törvényszék elnöke Angliában, lord ranggal.
(Bajor tenger), Bajorországnak a bajor fensíkon (512 m.) fekvő 12 km. hosszu és átlag 6-7 km. széles, 85 km2 területü legnagyobb tava Traunstein és Rosenheim városok között. A Herren-, Frauen- és Kraut-Insel az Insel- és Weit-Seere osztják. A Kitzbüheli-Achen és Prien vizei táplálják; az Alz (l. o.) folyik ki belőle. D-i partjai mocsárosak - ami arra vall, hogy a tó egykoron nagyobb volt - egyebütt halmosak; távolabb a Stauffen, Sonntagshorn, a meredek Hochgern (1747 m.) a Hochplatte (1611 m.) stb. emelkednek. Vize világos zöld; gyakran háborgós. A hal sok benne. A 3 órányi kerületü Herrenwörth-szigeten a szép magas erdő, egy apátság (most kastély) és főképen a Dollmann által a szerencsétlen II. Lajos bajor király számára versaillesi építészeti modorban épített mesés fényű palota gyakorol az idegenekre különös vonzó erőt. A tavon rendes gőzhajójáratok vannak. (V. ö. Bayrberger, Der C. See 1889.) Peetz H., Das Chiemgauer Volk. (2 köt. 1893.).
(ejtsd: kienti), 75 km. hosszu kis folyó Macerata olasz tartományban, a Pennino D-i lábánál ered és Civitanuovánál az Adriai-tengerbe torkol.
(ejtsd: kieri), város Torino olasz tartományban, Torinotól 14 km.-nyire, (1881) 9494 lak., selyem- és gyapotszövőkkel. Több szép temploma közül a legnagyobb a Santa Marla della Scala (a XV. századból), Piemont legnagyobb gót temploma antik battisterióval. A rómaiak idejében Carea volt, a középkorban püspöki uralom alatt állott. Emmanuela Filibert csatolta állandóan Savoyához a XVI. században.
(ejtsd: sjer), 112 km. hosszu mellékfolyója a Maasnak; belga Luxembourgban, Arlontól 3 km.-nyire ered, átlép a francia határon, Sedantól 7 km.-nyire torkol. Mellékvizei az Othain, Thonne és Pison. Alsó részéből 10 km. hajózható.
(ol., ejtsd: kieza) a. m. templom; C. Libera in libero stato, szabad egyház szabad államban.
(ejtsd: kieze), 148 km. hosszu mellékfolyója az Oglionak Lombardiában; az Adamellon ered, átfoly a Val Sabbia-n és Idro tón és Asola alatt torkol.
(ejtsd: kieti), 1. tartomány, amelynek neve 1871-ig Abruzzo citeriore volt, az Adriai-tenger, Teramo, Campobasso és Aquila között, 2861 km2 területtel, (1881) 343948 lak. A tenger mellett halmos, Ny. felé hegyek, a Majella ágai, (a Monte Amaro 2795 m.) takarják. A Pescara, Trigno, Palena, Sangro, Sinello, Trista öntözik. Hegyeiben az állat-, különösen a sertéstenyésztés virágzik; a völgyekben és a halmos vidéken, ahol a föld nagyon termékeny, gabonát, olajfát, rizst, szőllőt, kendert és dohányt termesztenek. Legvirágzóbb a szővőipar. Járásai: C., Lanciano és Vasto. - 2. Tartományi és járási székhely, a Pescara jobb partján emelkedő dombon (283 m.), 13 km.-nyire a tengertől, érseki székhely, (1881) 20282 lak., posztókészítéssel, bor-, gabona- és olajfatermeléssel; szép gót székesegyházzal, római épületmaradványokkal. Az ó-korban Theate Marrucinorum néven, a sabell törzs legkiválóbb városa volt. 305. a rómaiak birtokába került. A Ny.-római birodalom megdőlése után a gótok, később a longobardok foglalták el. Kis Pipin ez utóbbiaktól elfoglalta és lerombolta, de a normannok ujra fölépítették. 1802. a franciák foglalták el. A theateiek rendjét itt alapította IV. Pál pápa, C.-i érsek korában.
(ejtsd: sievr), város Hainaut (Hennegau) belga tartományban, a Hunelnál, a Dendre egy kis medlékvizénél, (1890) 3404 lak., pamutfonókkal, sör- és szeszgyártással, agyagiparral, élénk lóvásárokkal.