(ejtsd: simej), 1. város Hainaut (Hennegau) belga tartományban, 38 km.-nyire Thuintól, (1891) 3412 lak., vasérc- és márványbányákkal és kohókkal; a C-i hercegek nagy parkban fekvő kastélyával. - 2. Hercegség, egyike a legrégiebbeknek Belgiumban. Bátor Károly 1473. a Croy-család javára C.-t grófsággá, 1546. pedig Miksa hercegséggé tette. 1612. a hercegség örökösödés utján a Ligne-Aremberg-családnak, 1686. a Hennin-családnak, 1750. végül a Caraman-oknak jutott birtokába, akiknek tulajdonában van maig is.
belga családból említésre méltó: 1. Ferenc József Fülöp de Riquet, caramani gróf, C.-i herceg, szül. 1771 szept. 21., megh. 1843 március 2-án, az 1807. elhalt Viktor Móric de Riquet, caramani gróf és Chimay Mária Anna Gabriella hercegnő fia. Sarja volt ama Riquet Péter Pálnak, ki vállalkozó szelleme és különösen a languedoci csatorna ásatása által nagy hirnévre tett szert és XIV. Lajostól 1666. nemesi rangot kapott. A forradalom kitörése után kivándorolt és csak a restauráció után tért vissza, amidőn lovaggá és lovassági őrnaggyá lett; 1815. pedig az ardennesi kerület a kamarába választotta, melyben várakozás ellenére az ellenzékhez csatlakozott. Nemsokára azonban Németalföldön telepedett le, melynek királya 1820. az első kamara tagjává nevezte ki; de ezen állásban is független magatartást tanusított. Hercegi cimét csak 1824. ismerte el a hollandi király. 1805 óta Cabarrus Terézt, Tallien özvegyét birta nőül.
2. C. József de Riquet, caramani herceg, belga politikus, szül. Brüsszelben 1808 aug. 20., meghalt 1886 márc. 12.; az előbbinek fia. 1843. követte apját a hercegi méltóságban. Több évig a belga kormány szolgálatában állott, melyet mint követ Hágában, majnai Frankfurtban és Rómában képviselt. Később részint c. kastélyában, részint Brüsszelben élt, és a thuini kerületet képviselte a kamarában. Legidősebb fia. József, caramani és C.-i herceg, szül. 1836 okt. 9., megh. 1893 ápr. 1-én, előbb diplomáciai szolgálatot végzett, 1870-78-ig Hennegau kormányzója volt és 1884-ben a klerikális kabinetben a külügyi tárcát vállalta el; azonban már egynehány hónap mulva beadta lemondását.
(ejtsd: csimborazo), 1. a Cordillerák hires, 6310 m. magas hegycsúcsa Ecuadorban, a D. sz. 1° 30´ alatt, 150 km.-nyire Quitotól. Pissis trigonometriai mérésének megejtése előtt Amerika legmagasabb hegycsúcsának tartották. Nagyobbára trachit alkotja. Az örökös hó határa 5300, a növényzeté 4300 m. magasban van. 1745. Condamine, 1802. Humboldt és Bonpland, 1831. Boussingault, 1856. Remy, 1872. pedig dr. Stübel igyekezett a csúcsára följutni, de sikertelenül; végre 1880. a délamerikai (chilei) angol Whymper fölmászott a legmagasabb pontjáig. - 2. Ecuador egyik tartománya Canar és Leon tartományok közt, 14 360 km2 területtel, (1885) 90, 782 lak., a kóbor indusokat bele nem számítva. Nagyobb része fensík, amelyen sok vulkán ül (Tunguragua, El Altar stb.). A Pastassa és Morena vezetik le vizeit. Fővárosa: Riobamba (l. o.).
város Peruban a Puerto Ferrol-öböl É-i partján, a Huaraz felé vezető vasut kiinduló pontja. Mellette huzódik el a C.-völgy, amely most kopár, de a benne levő számos rom igazolja, hogy egykoron sűrű lakossága volt.
Jakab, l. Empoli.
az őshalak (Selachii) rendjének Holocephali alrendjébe tartozó halcsalád megnyult testtel, meglehetős nagy szabad uszókkal; mellső uszói erős tüskével; farkuszója a fark hasoldalán van és az ostorforma nyujtványba megy ki. Ide tartozik a Chimaera L. és Callorhynchus Gronov nem, mindkettő tengeri.
(ejtsd: kimiri) Bruno, olasz miniszter, szül. Catanzaroban 1845. Jogot tanult és 1876 óta tagja volt a kamarának, ahol a balközépen foglalt helyet. Depretist támogatta, Crispivel szemben pedig bizalmatlan volt. Crispi bukása után Rudini 1891 febr. 7. minisztériumába hivta meg C.-t, ahol a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcát vette át, amelyet később az igazságügyi és közoktatásügyi tárcákkal cserélt fel. 1892 május 10. Rudinival visszalépett.
Lindl. (növ.), a Calycanthaceák génusza két fajjal Khinában és Japánban. A C. fragrans Lindl. (Calycanthus precox L.) kis cserje; virága sárga és illatos, március és áprilisban lombfakadás előtt jelentkezik; díszcserje, de a hideget hamar megérzi.
Miers (növ.), l. Gyöngybabér.
(ejtsd: csimu), a perui partvidék É-i részében élt egy népfajnak és országának a neve a mai Trucillo tartomány Libertad nevü departamentójában. A nép külön nyelvet beszélt, mely talán rokona volt a délebbre a partvidéken beszélt tájszólásoknak.