l. Kina.
(angol, ejtsd: csájne), a porcellán angol neve; C. day a. m. kaolin (l. Agyag); C. wares a. m. porcellánárúk.
(ejtsd: csinameka), város San Salvador középamerikai köztársaságban, 25 km.-nyire San Migueltől, a C. vulkán (1400 m.) É-i lábánál, 6000 lakossal.
(ejtsd: csinandega), az ugyanily nevü departamento (5260 km2 területtel) fővárosa Nikaragua köztársaságban, 32 km.-nyire Leontól, Scherzer szerint 11 000 lak., gazdag banána ültetvényekkel. 1849. Nikaragua, Honduras és S. Salvador egyesült köztársaságoknak ideiglenes fővárosa volt.
perui ősnép. Az inka-birodalom egyik része hajdanában tőlük nyerte nevét.
(ejtsd: csincsász), három nagyobb és több apró sziget 18 km.-nyire Pisco várostól, Ica perui departamento partja közelében, a Chincha torkolatával szemben, 1683 km2 területtel. Nem régen még teljesen guano takarta, amelyet már a régi inkák is fölhasználtak. 1841-74-ig sok millió forintnyi jövedelmet hajtott Perunak e trágya. (V. ö. Les îles C. a Tour du Monde-ban 1868.) 1868. még 6000 ember lakott rajtuk, 1874. pedig, midőn a guano kifogyott, már csak 105.
Benn. a rágcsálók rendjében a Lagostomidae családba tartozó állatnem vastag fejjel, nagy széles és kerekített fülekkel; első lábain 5, hátulsó lábain 4 ujjal; bundája hosszu, puha és tömött. Egyetlen faja a gyapjas csincsilla (Ch. lanigera Benn.), melynek háta világos hamuszürke feketésen behintve, hasa fehér szürkés vagy kékesbe játszó; bundája hátán 2 cm., hátulsó részén és oldalán 3 cm. hosszu. Testhossza 30 cm., farkhossza 16 cm. Hazája Chilének és Perunak hegyvidéke; bundájáért nagyban vadásszák s az elejtett példányok számát évenkint mintegy 100 ezerre tehetjük.
(ejtsd: csincsilla-), járási székhely Albacete spanyol tartományban, a Jucar egyik mellékvize mellett egy dombon, amelynek barlangjai lakásul szolgálnak, (1887) 6096 lak., márványbányával és agyagiparral.
l. Kínafa.
l. Kinidin.