(ejtsd: csipping nortn), város, Oxford angol grófságban, a Themse egy kis mellékvizénél, (1890) 4222 lak., gyapjuszövőkkel.
(ejtsd: csipping vájkomn), város Buckingham angol grófságban, a Wycombe mellett, (1891) 13 435 lak., papir- és butoriparral, római régiségekkel.
(növ.), l. Attalea.
(ejtsd: csikimula), az ugyanily nevü départamento (64 730 lak.) székhelye Guatemalában, 3000 lak., szép templommal, amely előtt nagy szökőkút áll.
(ejtsd: csikinkira), város Boyaca kolumbiai államban, a Juarez partján, (1870) 13 116 lak., nagyon látogatott búcsújáró hely.
(ejtsd. csikitó), délamerikai félművelt s elég számos indusnép, mely Bolivia köztársaság ugyanily nevü tartományának messze térségeit kalandozza be. Charlevoix s mások szerint értelmes, független és harcias népség. Egyes családonkint laknak és földművelésből meg vadászatból élnek. Nagy részöket keresztény vallásra térítették és a náluk járt jezsuita atyák mesterségekre is tanították őket. Kézműárúikkal a spanyolokkal kiterjedt kereskedést űztek. D'Orbigny szerint városaik minden tekintetben jobban voltak berendezve, mint a spanyolokéi. 50 év alatt polgárosodott néppé váltak. A jezsuiták kiüzetése után, a mikor nélkülözniök kellett nevelőik és oktatóik útmutatását, csakhamar elzüllöttek és a század elején már csak 25 000-en éltek.
l. Köszvény.
l. Hirám.
v. Xiriguán, v. Sziriguán (ejtsd: csiriguan), Bolivia délamerikai köztársaság területén lakó guaráni indusok. A nyelvrokonságon kivül még a szokásaik azonossága is bizonyítja az összetartozásukat. Saját nyelvükön «Abasz» v. «Ababasz» azaz «férfiak»-nak nevezik magukat.
(ejtsd: csiriki), Panama departamento legnyugatibb része Kolumbia köztársaságban, a Sierra de Veragua hegyek takarják, amelyek közt a legmagasabb a C. vulkán (3433 m.). Partjait a C. öböl mossa, amelyet szigetek zárnak körül; legszélesebb bejárata a Boca de C. 4000 m. széles. A főváros David, 7900 lak., akik leginkább állattenyésztéssel és dohánytermeléssel foglalkoznak. V. ö. Wagner: Die Provinz C. (Petermann-féle Mittheilungen 1863).