(ejtsd: csivilkoj), város Argentiniában, Buenos-Aires tartományban, vasuti állomás, (1889) 11 000 lak., akik közt sok az olasz és bászk: virágzó mezőgazdasággal.
és Burins Franciaországnak a köznéptől gyanus szemmel nézett s megvetett néposztálya Ain és Saône-et Loire megyékben, főkép Bourg en Bresse kerületben és Sermoyer, Arbigny, Boz, Ozan községekben. E megvetésnek alig lehet egyéb alapja annál az elterjedt véleménynél, hogy a C. és B. az országban régebben megtelepült szaracénok utódai, tehát az ellenök táplált elfogultság régi vallási gyülölet nehezen kiirtható maradványa és elhomályosult emléke. Mert egyébként e takaros, szorgalmas és jómódu népség, melynek női fehér arcbőrük és élénk fekete szemökkel, valamint kecses telt idomaikkal a köröttük lakó parasztság közt találhatóknál rendesen jóval csinosabbak, - e lenézésre semmiképpen sem szolgáltat okot. Foglalkozásukban sem igen térnek el a velük együtt lakó többi népségtől, legfeljebb abban, hogy üzletibb szellemüek lévén, a földművelést rendesen baromtenyésztéssel s ennek révén marhakereskedéssel és mészáros mesterséggel egyesítik. Ezért vetik tán szemükre élhetetlenebb szomszédaik a kapzsiságot és nyerészkedést. L. Michel, Histoire des races maudites de la France et de l'Espagne (Páris 1847).
kisközség Árva vm. trsztenai j.-ban, (1891) 1500 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Gömör vm. nagy-rőcei járásában, (1891) 590 tót lakossal, kis antimónbányával.
Márton, latinosított nevén Chladenius, ev. teologus, szül. Körmöcbányán 1669 okt. 25., meghalt Wittenbergában 1725 szeptember 12. Wittenbergában tanult, s itt 1710. teologiai tanár, 1719. prépost lett. Számos kisebb-nagyobb teologiai irata van főként latin nyelven. említhető: Institutiones homiletice (Wittenberga 1724 és Lipcse 1732); Institutiones theologie exegetice (Wittenberga 1724).
Ernő Florens Frigyes, német fizikus, született Wittenbergában 1756 november 30., megh. Boroszlóban 1827 ápr. 3. Wittenbergában és Lipcsében a jogot tanulmányozta. Csak atyja tartá vissza, hogy az orvostudományt tanulja, de midőn apja meghalt, kizárólag természettudományokkal foglalkozott. Számos kisérletet tett, melyek közben feltalálta a róla elnevezett hangalakokat. 1790. egy uj hangszert szerkesztett, melyet eufonnak nevezett el. C. volt feltalálója az u. n. clavihenger-hangszernek, mely az eufonnal sok hasonlatosságot mutat. E két hangszer azonban nem versenyezhetett sem az orgonával, sem pedig a közönséges orchesztrális hangszerekkel és emiatt nem is terjedt el. Lichtenberg által buzdíttatva, szorgalmasan vizsgálta a meteorokat, melyek azon időben még alig voltak ismeretesek. 1802-12. Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Oroszországban és Dániában utazott, hol akusztikai előadásokkal tartotta fönn magát. C. nevezetesebb művei a következők: Entdeckungen über die theorie des Klanges (Lipcse 1787); Über den Ursprung der von Pallas gefundenen und anderen ähnlichen Eisenmassen (Riga 1794), melyben a meteorokról azt irja, hogy azok a világürből jutnak hozzánk, mely véleménye fölött akkoriban gúnyolódtak, később azonban helyesnek ismerték el. Továbbá: Über die Longitudinalschwingungen der Saiten und Stäbe (Erfurt 1796); Die Akustik (1 kötet, Lipcse 1802, uj kiad 1830), mely C. legnevezetesebb művét képezi; Neue Beiträge zur Akustik (1 kötet, Ib. 1817); Traité d'Acoustique (1 kötet, Páris 1809); Über Feuermeteore und die mit denselben herabgefallenen Massen (Bécs 1819); Beiträge zur praktischen Akustik und zur Lehre vom Instrumentenbau, enthaltend die Theorie und Anwendung zum Bau des Clavicylinders und verwandter Instrumente (Lipcse 1821). V. ö. Bernhard: Dr. Ernst Chladni, der Akustiker (Wittenberga 1856); Melde: Chladnis Leben und Wirken (Marburg 1866).
l. Akusztikai alakok.
a bishopvillei meteoritban talált fehér enstatitnak, valamint magának a meteoritnak is, mint tipusnak a neve. Enstatitból álló szemcsés tömeg, szürkés fehér, kevéssé hólyagos zománcos kéreggel. Legrégibb képviselője 1843 márc. 25. hullott D.-Karolinában: Bishopville mellett, azért bishovillit is a neve. Azóta több hasonló esett.
A Br. (növ.), l. Vérzápor.
a paradicsom-madarakkal közel rokon Chlamydoderinae családnak neve Ausztráliában otthonos mintegy 10 fajjal, vastag, alig horgas csőrrel, középmagas, erős lábakkal, aránylag hosszu szárnyakkal és középhosszu, egyenesre metszett vagy gyengén öblös farkkal. Legismertebb faja a C. holosericea, erős csőrrel, felső csőrkávája erősen ives, lábai meglehetős hosszuak, rövidujjuak, szárnyai hegyesek, negyedik evezőtolla a többinél hosszabb. A him tolla fénylő, kékes fekete; elő és hát-evező tollai feketék, de csucsuk kék; szemei világoskékek, keskeny piros gyűrüvel, csőre világoskék, csucsán sárga, lábai pirosak. A nőstény háta zöld, szárnyai és farka sötét sárgásbarnák, hasa sárgászöld, de minden tollán sötétbarna, holdforma folt van. A fiatalok az anyához hasonlítanak. Hossza mintegy 36 cm. Hazája Ausztrália.