1. Imre, id., ügyvéd, sz. Kecskeméten 1820. Tanult szülőhelyén, Budapesten, Székesfehérvárott és Vácon, jogot Győrött és Budapesten. 1846. Nógrád vármegye táblabirája, az 1848-i márciusi napokban tagja volt a nemzetőri hadi tanácsnak s a Fekete sereget, majd később az Etele vadászcsapatot alakította; résztvett több csatában s 1849. Kiss Ernő segéde lett; tőle az Asbóth Lajos tábornok parancsnoksága alatt alakult 132. zászlóaljhoz került őrnagynak. 1850-ben hadi törvényszék elé állították és 15 évi várfogságra itélték, de fél év múlva szabadon bocsátották. Erre Bölcskén ügyvédkedett. Az alkotmány életbe lépte után a középbalpárt egyik vezérszereplője volt; a fuzió alkalmával a függetlenségi párthoz csatlakozott. Jelenleg Duna-Földváron él. Irt egy munkát: Váltóeljárási rendszer megyékre és városokra nézve (Budapest 1847). - 2. Imre, ifj., az előbbinek fia, kir. közjegyző Marcaliban (Somogy vm.), született Bölcskén 1851. Több jogi munkájából megemlítendők: A magyar anyagi magánjog kézikönyve (Budapest 1886); A hagyatéki eljárás gyakorlati tervezete (Kaposvár 1890) stb.
Középamerika dariai öble mellett lakó indus tözs. L. azonfelül Meztizek.
Ill, a foghijasok (Edentata) rendjében a Bradypoda családba tartozó állatnem, két ujju elsőlábakkal, külsőleg észrevehetetlen farkkal és mindkét oldalon felül 5, alul 4 foggal, melyek közül a legmellső hosszu és erős. Egyetlen faja az Unau (Chol. didactylus Ill.) hosszuszőrü testtel: arca feje és tarkója fehéres olajzöld, máskülönben háta ola barna, talpai csupaszok, husszinüek, karmai kékesszürkék; testhossza 70 cm. Hazája Délamerika északi része.
v. Cholálsav, l. Kolálsav.
Pázmány tesz róla említést; (Acta Synodi Dic. 1629.), azonban ő is csak annyit tud, hogy 1217-ben virágzott. Hogy hol, létezett kik birták? erről még Pázmány is hallgat.
régi város Puebla mexikói tartományban, Pueblától 5 km.-nyire, nem egészen 5000 lak., hires a teokallijáról, piramisáról amely Mexikóban a legnagyobb, amely alkalmasint Quecalkoatl istennek volt szentelve. Romjaiban is csodálatot kelt: egy-egy oldának hossza az alapnál 344 m., a tetején 50 m., magassága pedig 62 m. C. már Cortez idejében nagy város volt; a spanyol conquistador házainak számát 20,000-re becsülte; Anahuak szent városa volt és főképen ennek köszönhette nagyságát.
departamento Honduras középamerikai köztársaságban, a Fonseca-öböl partjain, 4691 km2 területtel, 43,588 lak. Fővárosa C. közel van az ugyanily nevü folyó torkolatához. Tigre sziget, Amalapa szabad kikötővel hozzá tartoznak.
(franc.,) a. m. parlagonhagyás, szünetelés. - C. biztosítás, l. Munkásbiztosítás.
1. Ágost Ferenc, francia orvos, szül. 1788. megh. 1858 ápr. 9. A belgyógyászat tanára volt a párisi orvosi iskolán, majd később a Hôtel-Dieu főorvosa és az orvosi akadémia tagja lett. Nagyszámu művei köz nevezetesebbek: Éléments de pathologie générale, Leçons de clinique médicale.
2. C. János Baptiste Lajos, francia orvos, megh. 1765. A király házi orvosa volt s a párisi fakultás dékánja. Főmunkája, mely hiressé tette: Essai historique sur la médecine en France (Páris 1762).
3. C. Péter János, francia botanikus és orvos, született Párisban 1671., meghalt u. o. 1740. A király házi orvosa, 1707-ben az akadémia tagja s 1738. az orvosi kar dékánja volt. 1703-20. 7 értekezést nyujtott át az akadémiának, a növények-, ásványvizek- és különös betegségekről. Az Abrégé de l'histoire des plantes usuelles etc. (Páris 1712) c. művében a növények sajátságait s hatásait ismerteti.
L. Nyúlparéj.