Stackh., a harasztmoszatok családjának génusza, hengerded, ágatlan, csöves, belül üres, de rekeszekre osztott teleppel, melyet a gyümölcscsoport lep el. Az európai tengerekben 3 faja él. A C. filum Ag. 0,2-4 m. hosszu, tollszárvastagságu, zöldesbarna; az Atlanti, Északi és Keleti tenger csendesebb öbleinek szikláiról ismeretes tengeri hur nevü moszat.
l. Gégebetegségek.
l. Vitustánc.
Lucinián, l. Calfa.
Mózes, örmény történetíró, született Choren nevü faluban Duroperan tartományban 370. év körül. Alexandriában és Athenben tanult. Részint görög és szir előbb még nem ismert iratokból, részint pedig a nép szájából feljegyzett történelmi tartalmu népregék, népénekek, dalok, apró költemények alapján megirta az örmények történelmét, miért is C.-t az örmények Herodotjának nevezik. C. három könyvbe foglalta munkáját. Az elsőben a Hánikán dinasztiának adja történetét; Hájktól, az örmények ősapjától az Arsakidák koráig. A másodikban az Arsakidák korát Tiridatés király haláláig Kr. u. 333. irja meg. A harmadikban azon időknek történetét irja, melyek lefolytak Kr. u. 333. évtől egész Kr. u. 433. C. e nagyszabásu munkáját a Bágrádita uralkodóházból (l. Bágráditák) származott Izsák fejedelem kérésére irta meg, Ani Sámuel krónikairó szerint 489. C. Nagy-Örményország története cimü munkája Amsterdamban 1695. jelent meg. Whiston testvérek e munkát fontossága miatt latinra fordították és az örmény szöveggel együtt kiadták Londonban 1736. e cim alatt: Mosis Chorenensis Historie Armeniace libri III; Armenice ediderunt, Latine verterunt, notisque illustrarunt Guilielmus et Georgius Guil. Whistoni filii. Legujabban e munkát eredeti örmény nyelvből magyarra lefordította és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szongott Kristóf szamosujvári tanár, az Arménia szerkesztője. (Szamosujvár 1892.) Magyar monografiát Choreneiről Edelspacher Antal irt (Budapest 1878)
(gör.-lat.), vidéki püspökhelyettes a régi egyházban. Részint felszentelt püspökök, részint csak közönséges áldozópapok (preszbiter) voltak, hasonlók a mai főesperesekhez v. püspökhelyettesekhez. Néha a régi püspökök a. hitetlenek által székhelyükről elüzött vagy valami okból letett püspököket alkalmaztak C. gyanánt. A IX-X. sz.-tól kezdve a C.-k intézménye főleg azok túlkapásai folytán megszünt, s ezentul a püspökök segítségére az egyházkormányzatban másféle hivatalok szerveztettek.
(gör.-lat.), kéttagu versláb, melynek első tagja sulyos és hosszu, a második könnyü és rövid: [ÁBRA] a hosszu tag felbomlásával háromtagú lesz: [ÁBRA] szóval 3/8-os ereszkedő ütem, a. m. trocheus (l. o.).
(gör-lat.), 4-tagu antik versláb, melynek metrikai képlete olyan mintha egy choreusból és egy jambusból volna összetéve [ÁBRA] s innen vette nevét; tényleg azonban a C. csonka daktilusi dipodia, melyben a daktilus ciklikus, azaz 3/8-os, s az egész ütem helyesebb jelölése:
az erősebb ictus az első hosszu tagon van; a két rövid tag összevonása egy hosszuba, v. a hosszu tagok felbontása nem szokásos. A C. a görög lirai költés egyik fő-versmértéke volt, mely Sapphónál és Alkaiosnál már kiképezve tünik fel. A tiszta C.-okból álló ritmus az arzisok összetorlódása miatt nyugtalan szenvedélyes jellemü, s azért logaédi versek közbevegyítésével szokták volt mérsékelni s magok a C.-i sorok is szeretik a logaédi végződést. Legismertebbek köztök az asklepiadesi versek (l. o.), melyek bázissal kezdődnek és csonkán (,jambusban`) végződnek. Nemzeti versidomunkban is C.-nak nevezik az oly négytagu ütemet, melyben két hosszu tag két rövidet fog közre s Fogarasi János (1843) óta több kutató megállapítá, hogy a négyes ütemek mind zenénkben, mind versésünkben choriambizáló hajlamuak, azaz rövid szótagjaikat középre gyüjtik, a hosszúkat szélre tolják. Ez a magyar C. azonban lényegesen különbözik a görögtől abban, hogy az egész ütem nem 6/8, hanem 4/8 értékü, gyöngébbík iktusa nem a 4-ik, hanem a 3-ik szótagon van, tehát képlete: [ÁBRA] és ütemformája nem merev, hanem bármikor átakulhat a többi 4 tagu ütemformára. Choriambizál pl. Arany az alexandrin négytagu ütemeiben:
Chorikos
Arkádia egy mondai királya, kinek két fia Plexippos és Enetos feltalálták a birkózás mesterségét, melyet huguk Palaistra (gör. a. m. a küzdőtér) Hermésnek elárult, ki azontúl a birkózás feltalálójaként szerepelt. A két fiu azzal ált bosszut Hermésen, hogy midőn egy izben alva taláták a Kyllénios hegyén, kezeit levágták. Hermés panaszára Zeus Ch.-t, ki fiait Hermés üldözésére birta rá, lenyúzatta és tömlővé változtatta.
1. Áron, az első, hitujítási szellemben működő rabbi Magyarországon, szül. Weisskirchenben, Morvaországban, 1766 aug. 3., megh. Aradon 1844 aug. 24-én. Teológiai tanulmányait a nagy-martoni talmudiskolán, később Prágában, mint Landau Ezekhiel tanítványa, végezte. 1789. az éppen megalakult aradi hitközség rabbijának választotta meg. Akkoriban merésznek mondható hitujításai és szabadelvü vallásos elméletei a hazai és küföldi ortodox zsidóság támadásait zudították a fejére. 1805. néhány Ó-Budán összeült rabbi itélete a csőcselék által tettleg bántalmazott férfiut az Émek há-sávé cimü könyvében (Prága 1803) kifejtett tanainak visszavonására kényszerítette. 1818 a zsidó körökben nagyfoku izgatottságot keltő hamburgi templomvitá-ban állást foglalt a reformtörekvések mellett, melyeket mindenütt, ahol felmerültek, pártolt s élesztett. Az aradi zsidó községben, melynek 55 évig volt lelkipásztora, az isteni tisztelet modern berendezése, az iskolaügy valamint a kézi mesterség terjesztése körül nagy buzgalmat fejtett ki. Márvány mellszobra a M. N. Muzeumban őriztetik. Többnyire héber nyelven irt munkáit s életrajzát l. Löw Lipót, Gesammelte Schriften II. (Szeged 1890) 251-420. l.
2. C. Ferenc, orsz. képviselő, szül. Aradon 1842 máj. 11. Jogi tanulmányait részint Budapesten, részint külfdön elvégezvén, 1869-72. Aradon ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1871. balközépi programmal Arad város képviselőjének választották meg, az 1872. választásoknál kisebbségben maradt. 1874. az aradi ügyvédi kamara helyettes elnöke volt. 1875-81 szabadelvü programmal ismét Arad városát, 1884 óta a szatmármegyei aranyos-medgyesi kérületet képviseli. Már Aradon való ügyvédeskedése idején is nagy tevékenységet fejtett ki a politikai élet terén és az ellenzék megbizásából az Alföld c. politikai napi lap vezére volt. A házban különösen igazságügyi kérdésekben szólal fel; mint a képviselőház igazságügyi bizottságának előadója 1876. átdolgozta a váltó-törvényjavaslatot. Tagja az igazságügyi- és elnöke a mentelmi bizottságnak. A Szokolay-szerkesztette Törvényszéki Csarnokban számos cikk jelent meg tőle a királyi ügyészségek szervezetéről, a bünvádi eljárásról stb.
v. Choroidea, a gerinces állatok szemének egyik hártyája, az ugynevezett érhártya. L. Szem.