Claudius császár alatt Romában élő zsidó. Mint a hitfelei közt, valószínüleg a zsidók és zsidó-keresztények egymásközti surlódásai következtén keletkezett pártok egyikének vezére, több ízben zavargásokat idézett elő. A róla szóló híreket tévesen Krisztusra vonatkoztatták.
a legjelesebb középkori francia epikai költő szül. valószinüleg Troyesban megh. 1200 táján. Úgy sejtik, hogy Fülöp elzászi, flandriai és vermandoisi gróf udvarában tartózkodott. Nagyrészt az Artus - monda egyes részeit tárgyaló költeményei több könyvtárban találhatók kéziratban. Isle-de-france-i és champagnei dialektusban irt 1170-1190 közt. Munkái: Li contes d'Erec (kiadta Bekker Berlinben 1856); Cliges (kiadta Förster V., Halle 1884, 1889); Roi Guillaume d'Engleterre (kiadta Michel Rouenban 1840); Le chevalier de la Charrete, vagy: Lancelot du Lac (kiadta Tarbé P. Reimsban 1849); Li romans dou Chevailer au Lyon (kiad. Holland, Hannovera 1880); Li contes del Graal, vagy: Perceval le Gallois (kiadta Potvin, Mons 1866-72), Tristan-eposza elveszett. C. korának leghiresebb és leghatásosabb költője, a középkori epika mestere és mintája, kinek műveiből nemcsak francia, hanem angol és német költők is sokat merítettek. Összes műveit 1884 óta Förster Vendelin (Halle) adja ki. V. ö. Holland: C. de Troyes (Tübinga 1854); Potvin: Bibliographie de C. de Troyes (Brüsszel 1863); Paulin Paris: Les romans de la Table-Ronde (Páris 1868-77) Emecke H., Chr. de Troyes als Persönlichkeit und als Dichter, 1892.
l. Krizma.
(lat.), a kat. egyházban egy fehér kendő, melyet a felkenendő homlokára kötnek, hogy a kenetolaj (chrisma) le ne folyjék.
(gör.-lat.); Chrismatorium (lat.), 1. a krizma tartására szolgáló edény. 2. Reliquiumok szekrénye. 3. Az a hely, ahol a bérmálás ünnepélyét tartják.
egy, a merovingi kortól a XIV. századig okmányokon használt C. alaku monogramm, mely valószinüleg az «in nomine Christi» szavak összevonásából származik.
l. Orado.
1. János Frigyes, német archeologus és humanista a XVIII. sz.- ból. Lessing tanítója, szül. Coburgban 1701 április havában, megh. Lipcsében 1756. szept. 3. 1739. Lipcsében a költészet rendes tanára lett. Winckelmann és Lessing úttörője a művészetek bölcsészeti megitélésében. Munkái: Nóctes akaémice (Halle 1727-29); De rebus Lorigobardicio (Lipcse 1730); Anzeige u. Auslegung der Monogrammatum (u. 1747); Magisteria veterum in poculis (Lipcse 1745-49); De murrhinis (u. o. 1743) stb.
2. C. Vilmos, német filologus, szül. Geisenheimban 1831 aug. 2. 1860 óta a klasszika filologia tanára Münchenben. Munkái: Studia in Aristotelis libros metaphysicos (Berl. 1853); Grundzüge der griech. Lautlehre (Lipcse 1859); Die metrische Ueberlieforung der Pindarischen Oden (München 1868); Poetik des Aristoteles (Lipcse 1878); Metrik der Griechen und Römer (u. o. 1879); Justinian. II. kiad. 1892. Legjelesebb műve: Griech. Litteratur-Gesch. bis auf 1889-89. Gesch. der griech. Litteratur (München 1889, bis auf die Zeit Justinianus, 2. kiad. 1890).
1. város Hants angol grófságban, az Avon és Stour összefolyásánál, 3994 lak., óra készítéssel és jelentékeny lazachalászattal. 2. Város Uj-Zélandban, a déli szigetén, az Avon mellett, kies halmos vidéken, 16,223, külvárosait is beleszámítva 37,337 lak., érdekes fosszil állatmaradványokat tartalmazó muzeummal. 8 km.-nyire van Lyttelton, a város kikötője, amellyel vasút köti össze. C. 1850. alapíttatott.
vagy Blue Coat School, VIII. Henrik által 1547. a londoni Cityben alapított iskola jobb családokból való, de szegény gyermekek nevelésére. A növendékek földig érő kék felső ruhát viselnek ércgombokkal, ezenkivül térdig érő nadrágot, sárga harisnyát és mindig hajadon fővel járnak