gör. neve Konstantinápoly (l. o.) Arany-szarv nevü kikötőjének.
l. Krizolít.
tkp. Petrus de Ravenna, lat. egy házi szónok szül. Imolában körülbelül 406., meghalt 450. 433. ravennai püspök lett.. Hires volt az ortodox egyhazi hit, szigoru erkölcsösség és a munka tiszteletben való tartása ügyében mondott szent beszédeiről. 176 beszéde maradt ránk neve alatt ezek közül valódinak látszik 160; kiadta Fauli (Petrus Chrysologus, Sermones; Velence 1750). V. ö. Stablenski, Der heil. Kirchenvater Petrus von Ravenna C. (Posen 1871).
Manuél, konstantinápolyi előkelő görög, ki körülbelül a XIV. sz. közepe táján született s megh. 1415 ápr. 16.; az első volt, ki Itáliában a görög irodalom ismeretét terjeszteni kezdte. Palaiologos Manuél császár 1391. Itáliába küldte, hogy ott segítséget eszközöljön ki a törökök ellen. Igy megismerkedvén az ottani viszonyokkal, 1397. elhagyta hazáját s a görög irodalom tanárának ment Firenzébe. Az ő iskolájából valók Bruni Leonando, Poggio; Filelfo Ferenc, verónai Guarino s többen. 1400-tól fogva Milánóban, 1402-től Paviában, azután Velencében, végre Rómában tanított. XII. Gergely pápa abbeli törekvéseiben, hogy a római és a keleti egyházat ismét egyesítse, az ő közreműködését is vette igénybe. XXIII. János pápával 1413. elment az egyházi gyülekezetre Konstanzba, s itt halt meg. Teologiai iratokon kivül irt Erótémákat, s egy bevezetést a görög nyelvtanba (Velence 1484 először) s lefordította Platon államát latin nyelvre.
(azaz aranygyapjas) volt a mellékneve a görög mondában annak a kosnak, melyet gyermekeinek mostoha-anyjuk ldözése elől való megmentese végett Herméstől kapott. A monda szerint Poseidónnak fia volt. L. Argonauták és Phrixos.
(gör.-lat.) a. m. pénzvágy.
L., a Heteromera -bogarak csoportjában a Chrysomelide családba tartozó bogárnem. Fajai bokrokon és törpébb növényeken élnek. Ez ideig 160 faja ismeretes, melyek közül hazánkban is több tenyészik. Legközönségesebb fajai a C. stahylea L.., C. goettingensis L., C. cerealis L., C. populi L.
l. Hercinit.
a Heteromera-bogarak csoportjának egyik családja, melynek nemeit hazánkban is több faj képvíseli. A család jellemzői a következők: A fejet a mell többé-kevésbbé elfedi; a csápok 11-izüek s a test felénél majdnem rendesen rövidebbek, fonál- vagy füzérformák; a lábak meglehetős hosszuak, erősek. Az idetartozó bogarak rendesen kicsínyek, ivesek s valamint lárváik a földön, v. törpe növényeken tartózkodnak, amelyeknek puha részeit fogyasztják. Igen lassuak,. csendes természetüek. Eddig mintegy 10,500 fajt ismerünk e csaladból. Az idetartozó nemek közül közönségesebbek a következők: Donacia, Cassida, Hispa, Haltica, Timarcha, Chrysomela, Eumolpus stb., ezek közül a Haltica-nak fajai közönségesen földibolha (l. o.) név alatt ismeretesek.
Columella (növ.), l. Birs.