v. Chuput. 1. Felső részében még ismeretlen, az Atlanti óceánba torkoló folyo Patagoniában; még torkolatába is csak a tenger áradásakor hatolnak be a hajók. - 2. C., Argentina egyik territoriuma a D. sz. 42 és 46° közt az ugyanily nevü folyó körül. 247,331 km2 területtel; nagyobbára fensik; részben ismeretlen. Főhelye Rawson (1500 lak.) a C. torkolatánáI épült.
Clifford angol peeri csalad, l. Clifford.
Erzsébet, l. Kingston hercegnő.
l. Kheops.
Siam jelenlegi királya, szül. 1855 szept. 22., a királyok sorában a negyvenedik. Atyja Leonoven angol nevelőnő és Bush John kapitány gondjaira bizta C. nevelését, ki 13 éves korában, 1868. követte atyját a trónon. Hogy modern intézményekkel megismerkedjék, ellátogatott Singapore-, Bombay- és Kalkuttába. Visszatérése után eltörölte országában a rabszolgaságot és a régi szigoru etiquette-t. A hárem-intézményt is korlátozta és magának is csak egy törvényes felesége van. Az európai hatalmakkal barátságos viszonyt folytatott, de legujabban majdnem háboruba keveredett Franciaországgal. 1893 jul. 14. ugyanis a Mekong folyam torkolatát őrző várakban elhelyezett siami őrség a folyóba nyomuló francia ágyunaszádok ellen néhány lövést intézett, mig a franciák ellen izgatott benlakók a «Say» nevü francia révhajó-gőzöst elsülyesztették. A francia hajóhad parancsnoka, Human tengernagy erre ostrom alá fogta a fortokat, miközben több siami katona elesett. E hirekre a francia minisztérium jul. 18. a kamara egyhangu felhatalmazása alapján ultimátumot intézett Siam királyához, melyben Siamtól az okozott kár fejében 3 milliót, egyuttal pedig a Mekong balpartja átengedését követelte egészen a 23°-ig. Ha a király ezen kivánságokat nem teljesítené, a francia kormány az ostromzár elrendelésével fenyegette C. királyt. Az angol kormány ugyan, mint Grey államtitkár az alsóházban tett nyilatkozatából kitetszett, nem szivesen látta Franciaország harcias fellépését, szintugy Khina. De a francia kormány erélyes intezkedései és a siami öbölben fekvő Khong és Ronglem-szigetek a francia flotta által történt megszállása megrettentették C. királyt, kit azonfelül a franciákkal szövetkezett orosz kormány is ostromolt követelésekkel Salango sziget átengedését illetőleg. E presszió hatása alatt tehát C. jul. 28. minisztertanácsot tartott, mely a francia ultimátumot föltétlenül elfogadta. Ennek alapján a francia minisztertanács Carnot elnöklete alatt jul. 29. az ostromzárt megszüntette és a Mekong felső folyásánál eszközlendő határigazítás ügyét egyrészt Siam, másrészt Anlia részéről kiküldendő közös bizottságra bizta. Az említett két szigetet azonban továbbra is megszállva tarlja.
Siami érdem-rend, melyet a siami király, koronázása emlékére alapított 1873 nov. 16.
l. Bikaviadal.
Károly, német zoologus, szül. Höchstben a Majna mellett 1852 okt. 1. Tanult Göttingában. 1883. königsbergai, 1891. boroszlói egyetemi tanár lett. Munkái: Das Nervensystem und die Muskulatur der Rippenquallen (M.-Frankfurt 1878); Die Ktenophoren des Golfs von Neapel (Fauna u. Flora des Golfs v. Neapel l. köt., Lipcse 1880); Die Siphonophoren der Canarischen Inseln (M. Frankfurt (1891); Die pelagische Tierwelt in grösseren Meerestiefen (a Leuckarttal megalapított Bibliotheca Zoologica-ban, Kassel 1888); Tiefen und Oberflächenfauna des östl. Atlantischen Oceans (a berlini akadémia értekezései közt).
egyiptomi isten, l. Khons.
Artur Maxim, francia történetiró, szül. Rocroiban 1854 márc. 13. Tanult Metzben, a párisi École Normaleban és a lipcsei egyetemen (1876-ig). Ez évben a német nyelv tanára lett a párisi Lycée St. Louison, de miután 1887-ban a doktorátust letette maître de conférences cimén az École Normalehoz helyezték át. Művei közül megemlitendők: Le général Chanzy (1883), az akadémia által jutalmazott életrajz; Les guerres de la Révolution (5 köt. 1886-91); La campagne de l'Argonne (1887) és: De Ewaldi Kleistii vita et scriptis (1887); La trahison de Dumouriez (Páris 1891). 1891-ben kiadta a: Les guerres de la révolution II. sorozatából az I. kötetet: Jemappes et le conquęte de Belgique. Kiadta még Goethének Campagne in Frankreich, Götz von Berlichingen, Hermann und Dorothea és
Schillernek Wailensteins Lager cimü műveit. Munkatársa a Magazin für die Litteratur des Auslands és számos más folyóiratnak. 1888. átvette a Revue critique d'histoire et de littérature cimü folyóiratnak a főszerkesztését. Történeti műveiben oly részrehajlatlan higgadtsággal itéli meg az eseményeket, hogy még a német kritika is meghódol itélete előtt. V. ö. Bamberg L.., Chuquet, Ein Muster objectiver Geschichtsforschung (Deutsche Rundschau 1892).