v. burdos, finomabb spanyol parasztjuh, amely helyenkint közel áll a spanyol merinoshoz valószinüen merinosvért tartalmaz is, de kevésbbé értékes mint ez.
(növ.), l. Kender.
falu Graubünden svájci kantonban, 7 km.-nyire Churtól, 1240 m. magasban, 670 lak., szép szállókkal és nyaralókkal. Szép fekvésénél és szélcsendes klimájánál fogva a Rabiusa völgyben sokan választják nyári tartózkodó helyökké.
helyesebben Churwläsch; igy nevezte el Diez, az összehasonlító román filologia atyamestere, a svájci Graubünden-kanton rätoromán nyelvjárásait, amelyeket Ascoli a nyugati ladin elnevezés alá foglal. L. Rätoromán.
Kunth (növ.), pázsitkóró, mintegy 35 fajjal Mexikótól Chileig; l. Bambusznád. Chvalízok, neve a IX. és X. században a Kaspi tenger mellékén letelepedett lakosoknak, miért is a Kaspi tengert máskép chvalizi tengernek is nevezik.
Kis-Garamhoz tartozó vasgyári telep, Zólyom vm. breznóbányai j.- ban; az itteni finom lemezhengerlőmű a zólyom-brézói m. kir. vasgyárhoz (l. Brézó 2.) tartozik s (1890) 14,000 q. vasárut állított elő, 206,000 frt értékben; a munkások száma 70; a telep gyári vasut-hálózata 760 m.
kisközség Nyitra vm. privigyei járásában, (1891) 627 német lakossal; a felvidéki magyar közművelődési egyesület itt 1891-ben fafaragászati tanműhelyt állított fel.
(gör.-lat.). egy a meleg égalj alatt előforduló betegség, melyet tejhez vagy nyirkhoz (chylus) hasonló vizelet jellemez. A vizelet zavaros, fehéres szinét bő zsirtartalom, fehérje, a vizeletben felfüggesztett fehér vérsejtek okozzák, amelyeken kivül a vizeletben még gyakran egy önként megalvadó anyag is van. A C.-t a vérben élő élősdinek (filaria sanguin hominis) tulajdonítják; az általa okozott tápanyag-vesztéség folytán lassankint kimerüléshez vezet. Kezelésénél különösen nagy adag tannintól láttak jó eredményeket.
(gör: lat), tápnedv, a megemésztett és a bélcsőben felszivott táplálék. A gyomor és belek falában vannak a felszivó, u. n. tápnedverek gyökei, melyek azután mind nagyobb erekké nyilnak össze végre pedig a ductus thoracicusba, melli vezetékbe vezetnek. Ez utóbbi viszi a tápnedvet a vérutba, minthogy a baloldali kulcscsont alatti vénába nyilik bele. A tápnedv a zsirtartalom foka szerint tejfehér, opaleszkáló vagy átlátszó. Vegyi hatása alkalikus. Vegyi összetételét ill. találtak benne a fehérjék közül fibrinogent, serumglobulint és serumalbumint, felette ritkán, s akkor is csak nyomait találni a peptonoknak. Zsirtartalma lényegesen függ a táplálék zsirtartalmától. Találtak még benne cukrot, tejsavat, cholesterint, hugyanyagot, leucint és erjesztőket. E szerves alkatrészeken kivül találtak még szervetlen alkatrészeket, sókat és vizet is a tápnedvben. A tápnedv a bélfodorban u. n. nyirokmirigyeken foly keresztül s ott szenvedi azokat a változásokat, melyek által összetétele a vér összetételével megegyezőbb lesz. Itt nyeri egyszersmind alkatelemeit, a fehér vérsejteket, melyek a vérben is előfordulnak. A tápnedv mennyiségét illetőleg tett vizsgálatok adatai szerint, a rendesen táplálkozó egyéneknél 24 óra alatt a vérhez folyó tápnedv, az illető egyén vérének mintegy felét teszi ki. Az erő mely a tápnedvet a bélfalból kiindulólag az érrendszerben mozgásban tartja, melynél fogva az a vérérrendszerbe belefolyik, mindenekelőtt a bél falátol indul ki. A bélfal tudniillik részeiben s egészben is összehuzódik időközönként, ez összehuzódásai alkalmával a benne levő tápnedvereket összenyomja s tartalmukat a nagyobb chyluserek felé szorítja; az erekben levő billentyük megakadályozzák a tápnedv visszafolyását az erek periferikus végei felé. Ezenkivül maguk az erek is néha-néha, percenként mintegy tizszer összehuzódnak; végre pedig a lélekző mozgásoknak is jelentékeny a befolyása a tápnedv keringésére: minden belélekzés szivólag hat a nagy vénákban foglalt vérre s a ductus thoracicusban foglalt tápnedvre.
(gör.-lat.) a. m. gyomorpép; az összeaprított, a gyomornedvvel összekevert táplálékot nevezik C. v. gyomorpépnek. Magától értetődik, hogy a gyomorpépben folyik le a gyomoremésztés. Ennek megfelelőleg találni lehet benne: albumózokat, peptonokat és szintonint is melyeket a gyomornedv a táplálék fehérjéiből készített. Ezeken kivül előfordulnak a C.-ban a táplálék minősége szerint különböző ételalkatrészek. Igy az evett husból származó szétesett izomrészek, hám- és mirigysejtek, a szaruanyagból álló s gyomornedvben megemészthetetlen körmök és hajak, tov. esetleg chitin, conchiolin, spongin, zsír és viasz mind a gyomorpépben találhatók meg. Növényi táplálék élvezete után a gyomorpépben emésztetlenül megtalálhatók: zsirok, cellulóza és a szénhidrátok legnagyobb része.