(román) a. m. tartsd eszedben (tine minte). A román ember szólásmódja, ki a rajta ejtett sérelmet nem tudja elfelejteni s várja türelmesen az időt, mig azt megtorolhatja. A bosszuálló emberről mondja a magyar: C. ember.
L. (növ.) v. hamvaska, a sugaras fészkesek génusza, gyakran a Senecio L. algénusza, amelytől félgömb alaku fészke, a külső kehely hiánya, valamint az választja el, hogy a fészekpikkelyek csúcsán üszögszinü folt sincsen. Az európai és hazánkbeli C. fajok rendesen éplevelüek és fehérmolyhosak (C. campestris Retz a. m. Senecio integrifolius L.). Füvek v. félcserjék, levelöknek mind a két lapját vagy csak a visszáját fehér, gyakran lisztnemü, hamvasszinü (innen ered a neve) moholy vonja be. Más világrészben sok csinos faja van, mely korán és soká virágzik. Nevezetesen Fokföld C.-hibridjai és fajváltozékai kedves szinváltozatossággal, nagy, olykor teljesedett virágfészekkel pompáznak s nálunk gyakori cserépbeli virágok. A C. hybrida Willd. szivalaku, többé-kevésbbé szögletes és fogas levelü. Virágfészke bársonyszin, lila, fehér v. tarka; egyike a legszebb és legkedveltebb fajoknak. A C. maritima L. a mediterrán vidék félcserjéje, levele szép fehér-molyhu, virágágyat diszítnek vele. Az aurantiaca L. és C. capitata Wahlenb. magasabb vidékek disze, melyet a turisták kedvelnek s örömmel vásárolnak.
(lat.), a régi rómaiaknál a sirboltnak fülkéje, melybe vagy hamuvedret vagy szárkofágot szoktak beállítani. A columbariumtól és ollariumtól abban különbözik, hogy ezek csak kisebb vedrek (olloe) befogadására voltak alkalmasak.
vagy «büdös köves cines ezüst ásvány», vagy «ezüst termő fattyu galléna», Zay Sámuel Magyar Mineralogiájában a szfalerit neve.
(Cinfalva, Siegendorf), kisközség Sopron vármegye kismartoni járásában, (1891) 1850 horvát és német lakossal, táviróval egyesített postahivatallal, postatakarékpénztárral. Patzenhofer Konrád tulajdonát képező nagy cukorgyára, melyet a győr-sopron-ebenfurti vasut Vulka-Pordány állomásával szárnyvonal kapcsol össze, 1891. 58 470 q. cukrot termelt.
(ejtsd: csingoli), a régiek Cingulum-a, város Macerata olasz tartományban, a Potenza és Esino közti vizválasztón, (1881) 1987 mint község 12 136 lak., fa- és szénkereskedéssel. VIII. Pius pápa szülővárosa.
l. Cicindela.
(lat.) a. m. öv, erősebb zsinór, mely a miseing (alba, l. o.) összekötésére szolgál. C.-nak nevezik a papok szőr- vagy selyemövét is, mellyel a reverendát átkötik. Ez méltóságuk szerint többféle szinü: fehér (pápa), vörös (püspök, prelátus, prépost, apát, kanonok), violaszinü (pápai, udv. káplán, esperes) és fekete (áldozópapok). A szerzetesek C.-a nagyrészt olyan mint a világi papoké, némelyeknél azonban erős zsineg (ferencrendiek, kapucinusok stb.), melyet kordának is neveznek, v. szij (irgalmasrendiek). - C. militare, katonai öv, amely a katonai tisztviselők felső ruháját tartotta össze. Eredetileg egyszerü vörös bőrből készítették, a bizanci császárok alatt azonban díszesekké váltak, s fényesen kiállítottakat katonai kitüntetésként osztogatták. Justinianus császár ideje óta a tisztek is viseltek ily öveket, melyeket a katonai minőség jelzésére alkalmaztak, amit a középkorban utánozva a lovagokat kitüntető jelvényül használták.
(gör.), a kutyák betegségeinek orvoslásáról szóló tan. L. Állatorvostan.
(gör.), filozofiai iskola az ókorban. Sokratés halála után egyik tanítványa Antisthenés összegyüjtötte a többieket a kynosargesi gimnáziumban, mely Hercules temploma mellett volt. Az iskola először Antisthenés nevét viselte, később cinikusoknak csufolták a tanítványokat, mert ugy éltek mint a kutyák (görögül kutya a.m. kion), amely szó a gimnázium nevében is benne van. A cinikusok Sokratés nyomán főelvül vallották, hogy a legfőbb jó az erény, csakhogy ez erényből kizárták a kéjt, a tudományt, a szépséget, az egészséget stb. Mindez fölösleges, a műveltség csak rontja az erkölcsöket, vissza kell térni a természethez; a bölcs beéri maga magával, nem szorul semmire és senkire. A cinikusok lenézik a társadalmi életet, néha az illendőséget is és mainapig cinikusnak nevezik, aki az illendőség szabályait szándékosan sérti. A cinikusok majdnem mind szegény emberek voltak, az alsó néposztályból valók s hatással nem voltak korukra. A leghiresebbek Antisthenés, a sinopei Diogenes (a legtulságosabb cinikusok), Krates s ennek neje Hipparchia. Rómában is fellépett az iskola, Lucian kicsufolta őket.A cinikus iskola egészségesebb eszméi feltámadtak a sztoicizmusban. - Cinizmus, a szemérmet és külső tisztességet megvető magaviselet.