lásd Unigenitus bulla.
(lat.) a. m. egyezmény; szerződés. C. debiti a római jogban a prétori ediktum által perelhetőséget nyert oly egyezmény, melynek értelmében valaki már fennálló vagy még csak keletkezendő adósság megfizetését igéri. Ha az ígéret az igérőnek saját tartozására vonatkozik, c. debiti proprii-, ellenkező esetben C. debiti alieninek nevezik. Ez utóbbi nem más mint kezesség. C. possessorium a képviselő általi birtokszerzésnek különös neme, midőn t. i. az eddigi birtokos kinyilatkoztatja, hogy az általa eddig saját nevében birt dolgot ezentúl a másiknak - birtokszerzőnek - nevébe akarja birni. Ennek ellentéte a traditio brevi manu, rövid utoni átadás, vagyis az az eset, amidőn az, aki eddig a dolgot másnak nevében birta, ezentúl saját nevében birja. Az előbbinek leggyakoribb esete: valaki eladja a birtokát, s mint haszonbérlő benmarad a birtokban. A másiknak leggyakoribb esete: a haszonbérlő megveszi a birtokot.
(lat.) a. m. záróizmok.
(lat.) a. m. összeszorult, v. elszükült p. a növények különböző része.
(franc., ejtsd: koňsztrükszjoň) a. m. szerkezet.
(lat.) ünnep, l. Consus.
(középkori latin). A hittudomány körében használt kifejezés, jelentése: együttlényegülés, igy neveztetvén a lutheránus egyháznak az urvacsorai kenyérre és borra vonatkozó tana, szemben a katolikus egyház átlényegülési (transsubstantiotio) tanával.
város Toledo spanyol tartományban, az Amarguillo partján, a La Manchában, egy állítólag Traján idejéből való erőd lábánál, (1887) 7621 lak., római régiségekkel, a többi közt egy amfiteátrum romjaival.
(lat.), l. Konzul. - C. érmek, l. Családi érmek.
(ol., spany.) a. m. tanácskozó gyülés; továbbá államtanács.