(ejtsd: kott) Róbert, francia építész, szül. Párisban 1656., megh. Passyban 1735 ju. 14. Főművei: a párisi Notre Dame karzatának dekorációa, a st.-rochei Charité-templom portáléja stb. Tanára volt a művészeti akadémiának s Mansart halála után a király építőmestere.
l. Ingvért.
(franc., ejtsd: kott ardí), v. csak Cotte, középkori ujabb köntös, melyet minden rangu asszony és férfi hordott. A XII. században a C. férfiaknál hosszu, a térdeken alul nyuló, elől kissé felhasított s csaknem mindig övezetes volt. A XIII. században sokszor csuklyával látták el, a XIV. és XV. században szük, a mellen erős bélésü, elöl begombolt ruhává vált, mely a comb felén tul ritkán ért. Az asszonyoknál a C. a X. és XI. században vászon alsó ruha, felső ing-féle volt, de második ruhaképen a köpönyeg alatt övezve is viselték. A XVIII. században a C. valóságos ruhává lesz (1. Ábra), a kézcsuklónál szoros ujjakkal, uszállyal, s vagy övezetes vagy övezetlen volt, mignem a XIV. és XV. században ismét alsó ruhának vették.
[ÁBRA] Cotte-hardie.
János, lásd Chouans.
l. Nyugati-Alpok.
(ejtsd: koteň) Mária Zsófia szül Risteau, francia irónő, született Tonneinsban 1773., megh. Párisban 1807 aug. 25. Poétikus és érdekfeszítő regényei közül felemlítendők: Malvina (1830); Amélie Mansfield (1802); Elisabeth ou les exilés de Sibérie (1806). Magyarra fordította György Aladárné: A szibériai számüzöttek cimen (Budapest 1879), Irt egy nagyobb költeményt is: La prise de Jéricho c. alatt.
különböző ligur néptörzsek királya volt, melyek a róla elnevezett Alpeseket lakták. Augustus, miután e népeket bekebelezte a római birodalomba, C.-t meghagyta továbbra is élükön mint prefektust. C. építette Kr. e. 9. A susai diadalkaput Augustus tiszteletére. Fiának halála után, kinek Claudius császár még a királyi címet is megadta, az ország római provincia sorsára jutott.
(ejtsd: kottnkuet), county Minnesota É.-amerikai államban, 2073 km2 ter. 530 lakossal.
(ejtsd: kottü) Henrik, francia gróf, ki grófi cimét a pápától kapta. Neve a Panama-társulat vezérigazgatósága ellen indított pörben lett ismeretessé. 1892 dec. 20. csalárd üzelmekben való részvét miatt elfogták és 1893 febr. 5., dacára, hogy neje nagy ügyességgel tanuskodott C. érdekében 2 évi fogságra és 3000 frank megfizetésére itélték. A semmítőszék azonban felmentette.
(Cotunni, Cotugno v. Cotugni) Domokos, olasz orvos és anatomus, szül. Ruvoban 1736 jan. 29., megh. Nápolyban 1822 okt. 6. Nápolyban orvostudományt hallgatott, és később ugyanitt előadásokat tartott a sebészet köréből. Hirét megállapította De aquaeductibus auris humanae internae (Nápoly 1760) c. művével, amelybe nevezetesen a nevéről elnevezett Aquaaeductus Cottunnii (a halántékcsontban lévő C.-féle vizvezetők) vannak leirva. Irt még: De ischiade nervosa commentarius (Nápoly 1765) és De sedibus variolarum syntagma (u. o. 1769). Arra is figyelmeztette a tudós világot, hogy vesebetegek hugyában fehérnye-anyag található. 1766. A nápolyi egyetemen, melynek 1812. Rektor alett, az anatomia tanárává lőn.