l. Hitlevél.
Lőrinc di, olasz festő, szül. Firenzében 1459., megh. 1537. Lionardo da Vincivel együtt tanult Andrea Verocchio műhelyében. Mesterének igen kedves tanítványa és törekvéseinek egyik uttörője volt. Lionardo is nagy hatással volt rá. Jázus születését ábrázoló képe, mely a firenzei akadémiában van, az ötvösműhelyre melékeztető szögletesség dacára, őszinteségénél fogva kedves hatásu. Előszerretettel ábrázolja a gyermeket imádó Máriát. E tárgyu festményei a firenzei Uffizi-gyüjteményben, a karlsruhei, a londoni, berlini, drezdai képtárban vannak. Oltárképei közül legszebbek a Vasaritól is annyira dicsért Madonna Julián és Miklós között, most a párisi Louvreban, továbbá a pistojai dómban levő Madonna ker. Jánossal és Zénóval.
(lat., többesben Credunt), a könyvelésben élő v. holt számlák jobboldali v. máskép «Tartozik» oldalának, esetleg rovatának felirata. Magyar nyelven vezetett könyveknél nem használják. Ebből származik az üzleti levelezésnél is használt rossz szó «kreditálni», mely annyit jelent mint javára irni, elismerni.
(franc., ejtsd: krédi fonszjé), olyan állami, szövetkezeti, vagy részvénytársulati jelleggel biró hitelintézet, mely majdnem kizárólag jelzálog-üzletekkel foglalkozik.
l. Megbizó levél.
(ejtsd: krédi mobiljé), általában oly pénzintézetek, melyek üzleti tevékenysége első sorban oda irányul, hogy általános vagy helyi érdekü vállalkozásra uj társaságot alapítsanak, magánvállalatoknak részvénytársaságokká való átalakítását közvetítsék, e társaságok részvényeit és kötvényeit és általában kölcsöneit elvállalják és elhelyezzék, tőzsdeszerü értékpapirokra oly célból előleget adjanak, hogy a tőzsdeüzletek prolongálását lehetősvé tegyék (l. Reportüzlet). Az ily fajta intézmények a spekuláció tulhajtásával nem egy válságot idéztek már elő. Ez vonatkozik első sorban arra az intézetre, amelynek nevéről ezeket a vállalatokat általában nevezeik, vagyis a Pereire tastvérek alapított Société générale du C.-re. Ez az intézet, melyet Napoleon, ki akkor még köztársasági elnök volt, protegált, arra volt hivatva, hogy a kereskedelmet és ipart tőkével támogassa és 60 millió frankig tejedő összegben bocsáthatott ki kamatozó kötvéneyeket az általa megszerzett iparvállalati részvények és kötvények ellenében. Ezek a kötvények hosszu lejáratuak lettek volna és csak oly mélrtékben törlesztették volna, mint ahogy a bank tárcájában levő részvéneyeket és kötvényeket beváltják. Ezek a kamatozó értékek pótolták volna a forgalomban az ingadozó osztaléku és változó árfolyamu értékpapirokat. A C. tényleg 1852-től 1856-ig számos részvényvállalatot alakított ugy Franciaországban, mint a külföldön is, melyek közül nem egy nagy jelentőségre vergődött. Nálunk többek között az osztrák- magyar államvasuttársaság a C. alkotása. E vállalatok részvényeinek árfolyamát mesterségesen felhajtották a tőzsdén és azután eladták. Az ily tőzsdejátékkal nagy nyereségei voltak a banknak és jelentékeny osztalékokat is fizetett. Igy 1855. Mintegy 40%-ot. Ezt a lendületet már 1857. Nagy visszaesés váltotta fel és bár 1862 és 1863. Ujabb javulást mutatott, ez a fellendülés nem volt tartós, mert 1866. Majd teljesen tönkre ment a vállalat. Az 500 frankos részvények ára az első években 1700-1800 frank volt, 1866-ban még 880, de már 1867 végével 140-re estek. A Pereire testváreknek visszakellett lépni a vállalattól és az igazgatóság többi tagjaival együtt vád alá kerültek és elitéltettek. 1871. Uj alapokon átalakították az intézetet, mely azóta zajtalanul működik. Hasonló, de sokkal rohamosabb volt a Bontoux által alapított Union générale Párisban, mely 1880-ban érte el legnagyobb sikereit, de 1882-ben már tönkre ment. A C. hatása alatt az ötvenes években egész Európában alakultak hasonló bankok. Ezek közül az 1856. Bécsben alapított osztrák hitelintézet mgé ma is a monárkia legkiválóbb pénzintézete, mely 1867. A Magyar Általános Hitelbankot alapította Budapesten. Azóta a nagyobb pénzintézetek mind fölvették a C. működési irányát programmjukba és elővigyázatos és ügyes vezetés mellett siekreket is érnek el. Az 1890-ben alapított Magyar Ipar- és Kereskedelmi bank Budapesten teljesen megfelel a C. jellegének.
(ejtsd: kreditn) v. Kirton, város Devon angol grófságban, a Creedy partján, közel azon helyhez, ahol az Exe-xel egyesül, (1891) 4207 lak., gyapjukereskedéssel, szép gót templommal.
(lat.) a. m. hitelező.
1. Hermann, német geologus, a legelterjedtebb német geologiai kézikönyv szerzője, szül. Gothában 1841 okt. 1. Eleinte bányászatot tanult, később geologiára s palcontologiára adta magát. 1865-1868. A Keleten s É.-Amerikában tett tanulmányokat, 1869. Lipcsében a geologia s paleontologia magántanára, 1870. Rendkivüli tanára, 1877 óta pedig rendes tanára s egyuttal a szászországi földtani intézet vezetője. 1881. Főbányatanácsossá is kinevezték. Nevezetesebb munkái: Geognostische Beschreibung de Bergweksdistrikts Andreasberg (Berlin 1865); Die vorsilurischen Gebilde der obern Halbinsel von Michigan (1869); Die Gliederung der eozoischen Formationsgruppe Nordamerikas (1869); Die Kreide neralreichtum des Alleghany systems (1871); Nordamerikansiche Schieferporphyroide (1872); Die Granulitgebirge (1880 és 1884).Elemente der Geologie c. kézikönyve 1891-ben 7 kiadást ért. A legjobb földtani kézikönyvek egyike. Első kiadása 1872-ben jelent meg.
2. C. Károly Ágost, német teologus, szül. Waltershausenben Goth amellett 1797 jan. 10., megh. 1857 ju. 16. Magántanár lett Jenában, 1830. U. o., 1832. Pedig Giessenben lett a teol. Rendes tanára. Jelentékenyebb művei: Beiträge zur Einleitung in die biblischen Schriften (Halle 1832-38, 2 köt); Einleitung in das Neue Testament (u. o. 1836, 1 köt.); Das Neue Testament nach seinem Zweck, Ursprung und Inhalt (Giessen 1841-47, 2 köt.); Zur Geschichte des Kanons (Halle 1847) és Geschichte des neutestamentlichen Kanons (Volkmar kiadása, Berlin 1850).Erős harcokat kellett vivnia az ortodoxokkal; enemü iratainak száma igen nagy.
(ásv.), mangánoxid és rézoxid keveréke (3CuO.2Mn2O3); mangánércek elváltozási terméke; vasfekete, leveles; némelyek egyhajlásunak veszik. Thüringia: Friedrichroda. Credner gothai bányatanácsos irta le először (1879), tiszteletére nevezte el Rammelsberg.