a földről kisebb magasságban fekvő tengelyek csapágyainak alátámasztására szolgál. Bordásan v. edényalakra öntött vasbak, mely alsó lapjával a kő- v. téglaalapon fekszik, felső lapjához pedig a gyapágy van kapcsolva. L. Csapágy.
a csapágy-fedőnek a csapágytesthez és ennek a talphoz való kapcsolására használják. L. Csapágy.
öntött vascsapágyak béllelésére való réz- vagy kompozició-csészék. A tengely-csapokat gondosan kidolgozott finom fémmel veszik körül, hogy forgás közben a fémek surlódása miatt minél kevesebb munka vesszen el, erre a célra C.-fémet (l. o.) választanak. Ott, hol a csésze viz v. oxidáló folyadékok által erős pusztulásnak van kitéve, keményfából készülnek a csészék. Ezen fanemek szilárdak és nem hasadnak könnyen.
kétrészü csapágyak felső záró része, mely alkalmas nyulványokkal a csapágy testbe illeszkedik és csavarokkal szoríttatik hozzá. L. Csapágy.
alatt a forgó géprészek csapágyának kiöntésére v. a csapágy-csészék készítésére használt ötvényeket értjük. E célra leginkább kétféle összetételt használnak. A nagy nyomásnak és lökésnek kitett csapágy-csészéket vörös rézben bővelkedő, a kis nyomásnak kitett és kevés dörzsölésre számított csapágy-csészéket pedig cinkben vagy ónban bővelkedő ötvényekből gyártják. Az elsők vörösek, az utóbbiak fehérek. A vörösszinü csapágyfém közé tartozók összetétele v. a sárgarézhez, vagy a bronzhoz hasonló, mint ezt az alábbi táblázat is mutatja:
|
A tárgy neve |
Vörös réz |
Cink |
Ón |
Ólom |
|
Excenter gyűrük |
84-90 |
2 |
14,12 |
- |
|
Lokomotiv csapágyfém |
82 |
8 |
10 |
- |
|
Lokomotiv C.-fém 0,5% vassal |
73,5 |
9,5 |
9,5 |
7,5 |
|
Stephenson-féle lokomotiv csapágyfém |
79 |
5 |
8 |
8 |
|
Vasuti kocsitengely csapágyféme |
82 |
18 |
- |
- |
|
Vasuti koncsitengely csapágyféme |
84 |
16 |
- |
- |
Különféle géptengelyekhez vett
|
csapágyfém |
73.7 |
2,1 |
14,2 |
- |
|
Ugyanaz, közép kemény |
69,55 |
5,88 |
21,77 |
- |
|
Ugyanaz, kemény |
82 |
2 |
16 |
- |
|
Ugyanaz, igen kemény |
88,8 |
11,2 |
- |
- |
|
Fonógépek csapágyféme |
90 |
- |
10 |
- |
A fehérszinü csapágyfém az alapfémen (ón) kívül kevés rezet és sok antimónt tartalmaz. Tulajdonképen ide tartozik az antifrikciós fém is (Pallas Nagy Lexikona I. k. 700. o.). Néhány használatos összetételét az alábbi táblázat tünteti föl:
|
Ón |
Antimón |
Ólom |
Réz |
|
|
Osztrák észak-nyugati vasut |
81 |
12 |
- |
4,7 |
|
Bajor vasutak |
90 |
8 |
- |
2 |
|
Hannoveri vasut |
86,81 |
7,62 |
- |
5,57 |
|
Berlin-stettini vasut (kocsitengelyek csapágyául) |
42,0 |
16,0 |
42,0 |
- |
|
Angol csapágyfém |
76,7 |
15,5 |
- |
7,8 |
|
Angol csapágyfém |
72,8 |
18,2 |
- |
9 |
|
A berlini vasut-igazgatóság szabványa |
83 |
11 |
- |
6 |
Néha az ötvényhez cinket is adnak. Ilyen az Asberry-fém, melyben 77,8% antimón és 2,8% cink van, továbbá az angol csapágyfém, melyet 23% ón, 33% ólom, 10,6% antimón 2,4% réz és 1,0% cink öntvényéből gyártanak. Általában főfeltétel, hogy az ötvény könnyen olvadó és puha, de még is ily szilárd legyen, hogy a tengely nyomását kibírja, továbbá a dörzsölés a forgó géprész és a csapágyul szolgáló fehér fém között minél kevesebb legyen.
olyan széles öntött vaslap, melyet a csapágy és az alapkő közé fektetnek.
a falhoz v. tetőzethez erősítendő csapágyakat tartja.
a csapágy alsó részét képezi. Erre nehezedik az összes teher. L. Csapágy.
(növ., antennatus), a fészkesek gyümölcsbóbitájáról mondják, midőn a csúcsán buzogány módjára vastagodott, p. a Gnaphalium dioreum-é. Erről nevezik a Gnaphalium L. alnemét Antennaria-nak Gertn., l. o.
közönséges értelemben a. m. veszedelem. - C. a mezőgazdaságban 1. marhahajtásra szolgáló széles ut. 2. Minthogy a C.-ok a község határát különböző irányban átszelik és a szántóföldtelkeket külön tagokra osztják, a C.-t gyakran a nyomás (l. o.) értelmében is használják. 3. Elemi C. általában nagy károsodás, nevezetesen tűz, árviz, szélvész, fagy, jég, köd, rozsda, férgek, döglés stb. által okozott károk. - C. a vadászatban a vad lábainak olyan folytatólagos nyoma, melyen járását követni lehet. - C. v. dőlés, a bányászatban az a vonal, melyben nem szintes sík a vizszintes síkot metszi; ilyen sík az ér, vagy telep; csapásuk irányát avval a szöggel fejezik ki, melyet a C. a délvonallal képez. A csapással merőleges irányban mérik a sík dőlését, és avval a szöggel fejezik ki, melyet a dőlés vonala a vizszintes sík alatt alkot.