Pafnutij, a leghiresebb orosz matematikus, szül. Borovszkban, Moszkva mellett 1821 máj. 14. Jelenleg a szt.-pétervári egyetem tanára. Meghatározta a két szám közt előforduló törzsszámok sűrüségét, foglalkozott a mekánikával, elliptikus integrálokkal és a függvénytan és számelmélet határterületén fekvő egyes nehezebb kérdésekkel. Értekezéseinek fordításai a Lionville-féle Journal és az Acta Mathematica-ban jelentek meg.
járási székhely Kazan orosz kormányzóságban, a Volga mellett, (1885) 4818 lak., akik bagariabőr készítéssel, méz- és viaszkereskedéssel foglalkoznak.
(Csiperke). Népies magyar nőnév, mely az Árpádok korában az alsóbb néposztálynál volt elterjedve. Jelentése a. m. apró-cseprő. L. Csiper.
nagyközség Torontál várm. párdányi j.-ban, (1891) 1614 oláh lakossal.
v. csecsbimbó, az emlős állat tejmirigyének kúpalaku folytatása; de kisebb tejmiriggyel biró állatoknál az egész mirigyet is csecsnek hivják. A csecsürt, a tejmedencét tartalmazza, melyből egy zárizommal ellátott rövid cső vezet ki. A kancának s juhnak 2, a tehénnek 4, kivételesen 5-6, a sertésnek 8-14 csecse van. A kanca csecse a többi házi állatokétól abban tér el, hogy egy tejmedence helyettkettőt, sőt hármat is tartalmaz, melyek küln-külön nyilnak a csecs hegyén. A tehén fölös számu csecseit fattyucsecsnek nevezik. L. még Csecsmirigyek.
kisközség Abauj-Torna vmegye csereháti j.-ban, (1891) 837 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral, vasuti állomással. Az Árpádok korából való régi templomában XIII. sz.-beli falfestmények vannak. V. ö. Myskovszky Viktor: A C.-i falfestmények (Nemzet 1893 jun. 29. számában).
tájszó Dunántul a kanyaró (morbilli) elnevezésére.
Régi magyar nőnév, mely előfordul Csücse (Chuce) alakban is és férfinévnek is használtatott. Jobbára az alsóbb rendü néposztálynál volt elterjedve.
nagyközség Nógrád vm. sziráki j.-ban, (1891) 1121 magyar lakossal, postahivatallal és postakarékpénztárral.
(frc. bijouterie), aranyból, ezüstből és más fémekből, továbbá üvegből stb. készített ékszer és díszműáru.