(eszt. dram.), drámai alak gyengébb az ármányosnál (l. o.), inkább vígjátékba való. L. Cselszövény.
(olaszul finta; fr. feinte), vívásnál az ellenfél tévedésbe ejtésére tett támadómozdulat.
-nemzetség Magyarországban IV. Béla idejében virágzott. Két tagja. Seifried comes és Roland comes az osztrák Babenbergek ellen viselt háboruban esett el. A nemzetség 1244 febr. 10. kapta Vas vármegyében az óvári várat.
járási székhely Penza orosz kormányzóságban, az ugyanily nevü folyó mellett, (1885) 5242 lak., gabonakereskedéssel.
v. bojtika (növ., Emilia Cass.), a fészkesek dísznövénye 15 fajjal mind a két világrész meleg tartományaiban. Kertünkben az Emilia sagittata DC. (Cacalia sonchifolia Hort.) díszlik, szép piros, csembőkalaku sugártalan virágfészkével. Egynyári növény, Indiából ered. Háladatos kerti virág, nyár közepétől egész a fagy beálltáig szakadatlanul virágzik. Szép a var. aurantiaca fajváltozéka is. Melegágyba vetik s a palántát május második felében ültetik ki.
(növ., fasciculus, gomoly, bojtvirágzat) az álernyő-virágzatnak a virágnyelek megkurtulása következtében történt gömb- v. fejalaku összehúzódása, l. még Virágzat.
ama többnyire édességekből álló apró falatok (finom gyümölcs, sajt, fagylalt, cukorkák, sütemény) elnevezése, melyeket étkezés után inkább az élvezet, mint táplálkozás céljából hordanak fel. - C. bor (likőrborok, desszertborok). Igy nevezik az igen finom erős borokat, melyeket kiváló zmatjukért s többnyire édeses izükért csak kiváló alkalommal s lakomák után v. azok előtt kis mennyiségben élveznek; ilyenek: a tokaji s más aszuborok, délvidéki borok stb. - C. szőllő v. asztali szőllő, az olyan szőllő, melyet leginkább mint gyümölcsöt fogyasztanak el, nem pedig bornyerés végett termelnek. Legelterjedtebb magyar csemegeszőllők a következők: Mézesfehér, mely szőllőfajtának valamennyi csemegeszőllő között legnagyobb piaca van s különösen a nagymarosiak szállítják a külföldre; Bakator, Dinka, Gohér, Kecskecsecsü, Ökörszem.
a baraboly (l. o.) másik neve.
Károly, kuriai tanácselnök, született 1826 május 3-án, Csongrádon. A gimnáziumot Szegeden, a jogot Pesten végezte. Első alapítói között volt az egyetemi magyar társulatnak, melynek alapszabályai helybenhagyása érdekében hiában járt közbe Toldy Ferenc a nádornál, amiért az egylet csak titokban működhetett. A szabadságharcban Batthyány Kázmér gr. teljhatalmu orsz. biztos megbizásából egy zászlóalj gyalogságot és egy század lovasságot alakított, s e csapat, melynek ő volt az őrnagyja s parancsnoka, végigküzdötte a bánáti és bácskai hadjáratot és Lugosnál tette le a fegyvert. Ezért a temesvári várba került s ott hosszabb fogságot szenvedett. A hadi törvényszék besorozásra itélte, de alkalmatlannak találtatott, később azonban ismét besorozásra itélték s csak miután Budán a Nándor-laktanyában 6 hónapot töltött, felülvizsgálták és szabadon bocsátották. Ekkor ügyvéd lett Aradon s mint védő és jogász országos hírre tett szert. Hazafias érzelmei miatt a kormány rendőri felügyelet alatt tartotta, s ügyvédi irodáját Butiny oláh faluba helyezte át. Az alkotmány visszaállítása után Horváth Boldizsár mint titkárt s tiszteletbeli osztálytanácsost hívta meg az igazságügyminisztériumba, hol csakhamar min. tanácsossá, majd államtitkárrá lépett elő. Ebben az időben a miniszter megbizásából javaslatot dolgozott ki a birósági szervezetről, melynek első fejezetéből lett az 1869. évi IV. t.-c. a birói hatalomról. Fiuménak igazságügyi bekebelezése Magyarországba az ő érdeme. Nagyszabásu működésének kimagasló pontja azonban a korszakot alkotó magyar büntető törvénykönyv, mely nemcsak a magyar gyakorlati élet egyik legégetőbb szükségét a jogásznemzet fényes tradicióinak megfelelően elégítette ki, hanem egyes, alárendeltebb jelentőségü hiányai mellett is a hazai törvényhozásnak hosszu időre szilárd alapját fogja képezni. A törvénykönyvhöz irt nagyszabásu indokolás maradandó tudományos s irodalmi beccsel bír. Ez mutatta be s tárta fel először a hazai jogászok előtt a külföldnek szellemi kincsbányáit s kiinduló pontjává vált a most virágzónak mondható büntetőjogi irodalmunknak. C. 1879. kuriai tanácselnök lett s ebben a minőségében a btkvben letett nagy elvek gyakorlati érvényesítésének szenteli erejét; kiváló gondot fordítván a bűnvádi eljárásunk fejlődésére is, melyről a kormány megbizásából két javaslatot is dolgozott ki, amelyek a későbbi javaslatoknak is alapját képezik. Hogy bűnvádi eljárási törvény hiányában hazai eljárásunk a modern büntetőper teljes magaslatán áll s a tudomány által felismert gyakorlati igazságok gyakorlati érvényesítésében a külföld legmíveltebb államait nemcsak utólérte, de több tekintetben meg is haladta, az jó részben szinte az ő érdeme. Működése úgy a jogalkotás, mint a jogalkalmazás, a tudományos jogművelés terén hazánkban korszakot alkotó. A magyar jogászegyletnek ő a megalapítója. Érdemei elismeréseül 1878. a Szent István-rend középkeresztjét kapta; 1882. valóságos belső titkos tanácsos lett. Munkái: A jogvesztés elmélete és az államjog (Pest 1872); A magyar bűnvádi eljárás szervezetének indokai (Budapest 1882); Magyar bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt (Budapest 1883). Büntetőtörvénykönyvét a francia kormány lefordíttatta s e cimen tette közzé: Code pénal hongrois des crimes et des délits. (Paris 1885).
Csemelet v. csömölet (olasz ciambellotto, spanyol chamelote): XVI. s XVII. századi iratainkban vászonféle szövet neve (németül Kamelott, franc. camelot). - V. ö. Szarvas G. cikkét, M. Nyelvőr XIII. 97.
-nemzetségnek 1339 óta van okleveles nyoma. Bodrogmegyében virágzott; tényleg az övé volt ott Aranyán és Szentgyörgy, de igényt tartott Csentejre is.