(angolul Chickataws), indus néptörzs É.-Amerikában; hajdan meglehetős hatalmas volt a középső Misszisszippi mellett (Alabama és Tennessee államok körül). Rokonszenveztek (1699) az angolokkal, de gyülölték a franciákat. Ellenségeskedésre kerülvén a dolog (1736-40), a C.-kat részint fogságba ejtették, részint a Misszisszippi tulsó partjára szorították. 1786-ban a C.-ek az Unióval békét kötöttek s 1837-38. a csoktákkal az indiánus vidékre vándoroltak, amelynek DNy-i részét lakják (1883. mintegy 6000-en). Van saját törvényhozásuk (szenátus és képviselőház), jó iskoláik, rendezett pénzügyük s általában lépést tartanak a civilizációval. Nyelvük a csoktákétól nem sokban különbözik.
l. Balánbánya.
kisközség Csik vmegye kászon-alcsíki járásában, (1891) 1494 magyar lakossal.
(Dytiscus marginalis L.), a földesszárnyuak (Coleoptera) az öttagúak (Pentamera) csoportjának az uszó bogarak (Dytiscide) családjába tartozó bogárfaj. L. Merüly.
kisközség Csík vármegye kászon-alcsíki járásában, (1891) 1163 magyar lakossal.
Igy nevezik a réti csíkot (cobitis fossilis L.) akkor, ha az természetes szinétől elütőleg fehéres testszinü. A réti csík rendes színe: sötétbarna, feketésen foltozott hát, s narancsszinü has; néha, az állat bizonyos beteges állapotában, bőrének festőanyaga teljesen eltünik, s ekkor az állat valóságos albinóvá válik s ez a C. Máskor azonban az állat bőrében csak a festőanyag szivódik fel, vagy az egész háton, vagy csak egyes sávok mentében; az előbbi esetben a csík kanári sárgává válik, az utóbbi esetben pedig élénk sárgatarkává s mindkét alakjában csíkkirály-nak neveztetik. Ez a beteges állapot eltünhetik, s a dáma meg a király ismét természetes szinüket vehetik fel.
kisközség Csík vármegye felcsíki járásában, (1891) 2253 magyar lakossal, kik agyagipart, mint házi ipart űznek.
kisközség Csík vmegye felcsíki járásában, (1891) 2789 oláh és magyar lakossal, gőzfürészgyárral.
kisközség Csík vármegye felcsíki járásában, (1891) 1532 magyar lakossal.
kisközség Csík vármegye felcsíki járásában, (1891) 1984 magyar lakossal.