több helység neve Spanyolországban; a jelentékenyebbek: 1. C. de san Marcos, város Malaga tartományban, a Genil partján, (1887) 5023 lak., közelében érdekes barlangokkal. 2. C. de Vera, város Almeriában, a Rio Almanzore mellett, a Sierra de los Filabres lábánál, (1887) 20027 lak., a tenger partján elhúzódó Sierra Almagreraban és Sierra de Montroiban, ezüstbányákkal. C. de Verat tartják Almerid leggazdagabb városának.
(ejtsd: kudsa) Effinio, olasz tábornok, szül. 1820., megh. Rómában 1872 febr. 14., tekintélyes szárd család ivadéka. A torinói iskolában képezte magát tüzértisztnek s 1834. tüzérhadnagy lett; 1848. kiváló vitézséggel küzdött Goito és Novara mellett, 1859. mint alezredes szolgált a tábornoki karban, 1860. pedig a Ricasoli minisztériumban hadügyminiszteri államtitkár lett, mely állásról 1861. lemondott. 1862. Sziciliába kisérte Garibaldit, ki őt Palermo prefektusává nevezte ki. 1863-1864. tengerészeti, 1865-66-ig hadügyminiszter volt, 1866. vitézül harcolt Custozza mellett és utóbb Humbert trónörökös segéde és benső barátja lett.
(ejtsd: kuddsono maddsore), község Milano olasz tartományban, a Ticino balpartja közelében, (1881) 4862 lak., vászon- és selyemszövéssel.
(lat.) a. m. minek? mi célból?
l. Mellvért.
(franc., ejtsd: küir faktisz) a. m. hulladék bőr, csizmatalpakat készítenek belőle. Rossz bőr, mely vizben szétfoszlik; célszerüen csak oly vidéken használható, hol kevés nedvesség van, és a tulajdonképeni talpbőr és felső bőr, illetőleg bélés között használható. Ezt a bőrt 40 cm. széles és 60 cm. hosszu négyszögletes lemezekben hozzák a kereskedelembe.
l. Combvért.
(franc., ejtsd: küivr poli), fényesre csiszolt apró sárgaréz műötvények. A C. tárgyakat a 70-es években a párisi műöntők kezdték gyártani. A sárgaréz ötvényt kezdetben csakis csiszolták, később az árnyékhatás jobb érvényesítése céljából a mélyebb helyeket befeketítették. Ezeket a műiparcikkeket csakhamar megkedvelték s csupa divatból a drágább bronz ötvények helyett használták. Ujabban a C. jó hirének nagyon ártanak a C. módjára készített sárgaréz bevonatu cink ötvények.
(Cujaus), sajátképen Cujas Jakab, a XVI. sz. legkiválóbb jogtudósa, szül. Toulouseban 1522., megh. Bourgesben 1590 okt. 4. 1555. Cahorsban, az 1556. Bourgesban, 1558. Valenceben, 1559. ujra Bourgesban volt a jogtudományok tanára; 1566. hercegi tanácsos és torinoi jogtanár, 1577-től kezdve pedig ujra Bourgesban működött. Különösen a római törvénykönyvek tanulmányozásával és magyarázásával szerzett érdemeket. Opera c. alatt kiadott művein kivül halála után Opera posthuma is jelentek meg tőle. Műveinek legteljesebb gyüjteményét Fabrot Hannibal adta ki (Nápoly 1722-27; ujabb kiadás Torino 1874). V. ö. Albanensis D.: Promptuarium univ. operum C. (Nápoly 1763).
(lat.) a. m. akié az ország, azé a vallás. A reformáció idejében fogadták el ezt általános elv gyanánt, melynél fogva a fejedelemnek állott jogában népének vallását meghatározni. A modern államjog mellőzi.