(francia, ejtsd: külótt) a. m. nadrág. L. Skansculotte.
(lat.) a. m. gondatlanság; l. o.
(ejtsd: kölpepr), county Virginia É-amerikai államban, 1938 km2 területtel, 12230 lak.
(ejtsd: kölrossz), kisközség Perth skót grófságban, a Firth of Forth É-i parján, 400 lak., vászonszövéssel; Dunnemarle-kastély romjaival, amelyben Macbeth meggyilkolta lady Macduffot és fiát.
görög gyarmatváros Campaniában (l. o.), melyet állítólag 1050. Kr. e. a kisázsiai (eolisi) Kymé és az euboiai Chalcis kivándorlottjai alapítottak. Fekvésénél és lakosai élelmességénél fogva már a régi időben meggazdagodott és elhatalmasodott, de midőn belviszályok megzavarták a polgárok egyetértését, akkor elgyengült hatalma annyira, hogy Kr. e. 417. a campaniaiak elfoglalhatták, kik a lakosságot részben leölték, részben rabságra kárhoztatták. A rómaiak uralma alatt eleinte prefektura, azután municipium lett, Augustus pedig koloniává tette. Romjai a licolai és fusaroi tavak között vannak.
v. Santa Ines de C., város Vezezuelában, Bermudaz államban, a szép és terjedelmes Cariaco-öböl bejárata közelében, ahol a kis Manzanares torkol, (1886) 12000 lak., rendkivül meleg időjárással; kókuszdió- és bőrkereskedéssel; közelében San Antonio erősség romjaival; Serritos, Playa Chica és Guaicaris külvárosokkal. Az 1522 körül Nuevo Toledo néven alapított város a szárazföldön a legrégibb.
(Kunország). Igy nevezték az Áprádok idejében a mai Románia területét. C. királya címét a magyarok királyai 1248 óta viselik. Címere oroszlán arany mezőben, vörös félholddal és csillaggal.
(ásv.), l. Kimatolit.
4790 m. magas, örök hóval borított tűzhányó Kolumbiában, 25 km.-nyire Tuquerrestől; lábánál meleg források fakadnak.
(ejtsd: kömbrlend), 1. grófság Angolország ÉNy-i végében, Skócia, az Ir-tenger, Lancaster, Westmoreland, Durham és Northumberland grófságok közt, 3996 km2 területtel, (1891) 266550 lak. A Solway-öböl és az Ir-tenger mellékét, továbbá az Eden-völgyet kivéve, amelyek síkságok, a grófság csupa magas és zord hegyekből áll. Ezek a Kambriai-hegyek (Cumbrian Mountains), amelynek legmagasabb csúcsa a Scawfell (965 m.). E hegyekben ÉNy. felé a tengerpartig egy széntelep huzódik el. A hegység közepéből mindenfelé küllők alakjában völgyek ágaznak szét, amelyeknek majdnem mindegyikében egész sora terjed el a szép zöld vidéktől környékezett tavaknak; ezeket a geologus, a turista és a festőművész egyaránt előszeretettel keresi föl. A hegyek oldaláról azonkivül számos folyó siet a Solway-öbölbe vagy az Ir-tengerbe; jelentékenyebbek: a Caldew, a Waven, az Ellen, a Derwent, a Calder, az Irt, az Esk és a Duddon, végül mindannyiok közt a legjelentékenyebb az 57 km. hosszu Eden. C. hegyeiben vas-, réz-, ólomérceket, épületköveket és szenet bányásznak. Az állattenyésztést főképen a magasabb völgyekben (fells) űzik. A gyapju-, gyapot- és vászonszövés virágzó. Székhelye: Carlisle. V. ö. J. Sullivan: C. and Westmoreland ancient and modern etc. 1857. - 2. Több county az Egyesült-Államokban; és pedig: É-Karolinában (2730 km2 ter., 17040 lak., Fayetteville székh.), Illinoisban (892 km2 ter., 12220 lak.), Kentuckyben (1080 km2 ter., 7690 lak., Burkville székh.), Maineben (2851 km2 ter., 82000 lak., Portland székh.), New-Jerseyben (1382 km2 ter., 34660 lak., Bridgeton székh.), Pennsylvaniaban (1569 km2 ter., 43910 lak., Carlisle székh.). - 3. Alleghany couinty székhelye, Maryland É-amerikai államban, a Potomac balpartján, (1890) 12729 lak., nagy szén- és vasércbányákkal. - 4. 960 km. hosszu mellékfolyója az Ohiónak; a C.-hegyekben, az Alleghany-hegyrendszer egyik hegyláncában ered; Kentucky és Tennessee államokban foly; Nashvilleig gőzösök járnak rajta. - 5. C.-sund, mély öböl a Baffin-föld DK-i partján; C. és Nugumint-félszigeteket választja el egymástól. 1585. Davis fedezte föl.