(másként Cues, latinosan Cusanus) Miklós, biboros, a XV. sz. egyik hires tudósa és egyházi férfia, szül. Cuesben (Cusa) Trier mellett 1401., meghalt 1464 aug. 11. Családi neve Khrypffs (Krebs) volt. Először Deventerben, majd Pádovában tanult, s előbb ügyvéd, 1430-ban pedig pap lett. Mint a koblenzi szt. Flóriánról nevezett társasegyház dékánja hőn vágyott az egyházi fegyelem reformálása után, miért is egykori tanára: Caesarini Julián meghivatta a baseli zsinatra, melyben, valamint később a firenzei zsinatban élénk részt vett. Baselben fejezte be: De concordia catholica címü munkáját, melyben, valamint egyéb korábbi munkáiban is az egyetemes zsinatnak a pápa feletti hatalmát védelmezi. Később azonban a baseli zsinat lázadása és szenvedélyessége elidegenítette s ettől fogva őszintén a pápa pártjára állott. Német-, Angol-, Bajor-, Francia-, Csehországban és Konstantinápolyban megfordult mint pápai követ s kivált a német országgyüléseken kifejtett fáradozásainak nagy része volt abban, hogy a németeket a pápa pártján megtartotta. 1448. biboros, 1450. brixeni érsek lett, hol a lazult egyházi fegyelem reformálásán fáradozott. De éppen ez szerzett neki ellenségeket, kik Zsigmond főherceget, Tirol grófját ellene felizgatták, miért is ennek zsoldosai 1460-ban elfogták s börtönbe hurcolták. Innen kiszabadulván Olaszországba ment. Az emberi tudománynak csaknem minden ágában kitünt; a keleti nyelvekben, jogtudományban, bölcseletben, teologiában, fizikában, mennyiségtanban, csillagászatban nagybecsü műveket irt. Ő bizonyította be az ál-izidori pápai levelek s a Konstántin-féle adományozás hamisságát és kardoskodott a Julián-féle naptár javítása mellett. Érdekes, hogy Coppernicus és Galilei előtt már a föld mozgását vitatta. Bár némely kérdésekben kissé merész és addig szokatlan nézeteket vallott, a katolikus egyháznak és pápaságnak mindvégig buzgó hive maradt. Fenmaradt művei közül nevezetesebbek a következők: De concordia catholica. De auctoritate presidendi in concilio. De cribratione Alcorani. De reparatione calendarii. De docta ignorantia. De conjecturis. Dialogus de Genesi. Idiote de sapientia. De experimentis statiris. De ludo globi. Liber de Beryllo. De mathematicis complementis. Dialogus de Possest. Több műve elveszett.
San Salvador közép-amerikai köztársaság egyik departamentoja, (1887) 61498 lak., Cojutepeque székhellyel.
Tourn. (növ.), l. Aranka.
(ejtsd. kösing) Caleb, é.-amerikai államférfiu, szül. 1800 jan. 17., megh. Newburyportban 1878 jan. 2. 1829. beutazta nyugoti Európát és kiadta Reminiscences of Spain c. művét. Azután a politikai pályára lépett, de mivel az uralkodó cliquerendszer lelkét ki nem elégíté, 1843. Khinába ment követnek, ahol 1844 jul. 3. Khina és az Egyesült-Államok között az első szerződést sikerült megkötnie. 1852. Massachusett főbirája lett, 1853-57-ig pedig mint államügyész működött. 1871. tagja volt annak a vegyes bizottságnak, mely Genfben az Alabama kérdést megvitatta és a washingtoni határozatot előkészítette. 1874. követnek ment Spanyolországba, honnan 1877. visszatért. Ő irta még a The treaty of Washington (New-York 1873) c. művet. V. ö. Memorial of Caleb C. (Boston 1880).
(ejtsd: kösmen) Sarolta, amerikai szinésznő, szül. Bostonban 1816 jul. 23., megh. u. o. 1876. Korán feltünést keltett szépen iskolázott hangjával. 1835. a Figaro lakodalmában mint grófnő szerepelt, és oly zajos tetszést aratott, hogy New-Orleansba az operaházhoz szerződtették. Itt Barton kiképezte a tragédiára. Először mint lady Macbeth lépett fel; az előadást hosszabb időn át ismételni kellett. Felváltva hol Amerikában, hol Angliában játszott; egy ideig Rómában is volt.
(franc., soie á coudre), nyers gubófonalakból sodrott varró-selyem csipkék s finom szövetek céljaira.
Humb. (növ., Bonplandia Willd.), a rutafélék cserjéje v. fája. Amerika tropikus és D.-Amerika keleti meleg vidékein (22 faj). A C. trifoliata Engl. (Galipea officinalis Hancock) 20-25 m. magas fa, kérge barnásszürke, levele hármas, ágasbogas virágzata fehér. Uj-Granadában angostura-kéreg (l. Galipea) lesz belőle. Ez gyenge fűszeres szagu, soká tartó keserü, kissé zamatos izü. A mult század vége felé hideglelés ellen mint ujandaluziai kina jutott Európába, de hitelét hamar elvesztette, mert a Strychnos nux vomica kérgével hamisították. Ma angostura-likőrt csinálnak vele, s gyenge emésztés-, hasmenéskor isszák.
(növ.), csúcsa hegyzett, midőn valamely növényszervnek, p. leveleknek a csúcsán hosszu és elkeskenyedő csúcs vagy hegy hirtelen magasodik ki.
(ejtsd: küsszé), város Allier francia dépertementban, a Sichon és Jolan összefolyásánál, 3 km.-nyire Vichytől, amellyel szép fasor köti össze, (1890) 6454 lak., vastartalmu, alkalikus ásványvizforrásokkal, amelyeket a Bains Ste Marieban használnak föl; mészégetéssel, papirgyártással, Vichy-kelme gyártással. Régi erődítményeiből csak a XI. Lajos korából való torony (Grosse Tour) maradt fenn. XI. Lajos mint trónörökös a pragueria után atyjával itt kötött békét.
Robert-Needham, angol orientalista, szül. Cockayne-ben (Bedfort) 1821. Tanulmányait Etonban végezte, azután K.-Indiában töltött több évet, hol hivatalos teendőin kivül különösen nyelvészeti tanulmányokkal foglalkozott. Jelenleg Londonban él mint magánember. Számos tudományos társulatnak és az edinburghi egyetemnek tiszteletbeli tagja. Főbb művei: Modern languages of the East Indies; Modern languages of Africa and Oceania, Linguistic and oriental essays written from 1847-1890. I-III. Series (London 1880-1891).