az angol mázsa rövidített jelölése.
a Cyan (CN) gyök használatos kémiai jele, l. Cián.
l. Diszthen.
l. Krizokolla (Chrysokolla).
(növ.) a. m. kékmoszatok, mert klorofiljok zöld előcsillogását a phycocyan nem engedi, azért kékzöldek, gálic-zöldek, ritkán kékszinüek v. lilák.
l. Rézgálic.
Tourn. (növ.), l. Buzavirág.
Smith. (növ., pohárpáfrány Baumg.), a róla nevezett rend génusza. Spóra-csoportja a levél visszájának oszlop- v. gömbalaku emelkedésén fejlődik s poháralaku, csak a csúcsán nyitott levél borítja. A legnagyobb némelykor egész 12 m. magas páfrányfák (lásd az ábrát) nagy, széles, 2-3-szor szárnyasan összetett lombokkal. Mintegy 40 faja él a tropikus tartományokban. A C. medullaris Sw. Uj-Zélandon terem, a bele répaizü, piros levü; megpörkölve eszik. a C. arborea Sm., Ny.-Indiának legmagasabb páfránya. Fiatal sarját főzeléknek és sertés etetésére, fiatal szárát karónak, a vénet tüzelőnek használják. Több faja melegházban diszlik.
[ÁBRA] Cyathea.
v. Cyatheafélék (növ., «csuporlevelüek»), a harasztok rendje. Spórangiumjok vékonyfalu, nyeletlen vagy kurtanyeles, keresztben reped, a lomb szélén v. a visszáján kiemelkedő receptaculumon, többnyire nagy számmal fejlődik. A gyűrüje ferdén áll. Törzsük többnyire a föld szinére felemelkedik, faalaku (l. Páfrányfák), összetett csinos lombozattal. Hat génusza (Alsophila, Hemitelia, Cyathea, Cibotium, Dicksonia stb.) mintegy 170 fajjal földünk déli félgömbjének forró és meleg mérsékelt vidékein terem. Gyakran melegházban látjuk, hazájokban karónak, tüzelőnek stb. használják; némelyik belének a lisztje is jó. Némelyik pelyvája paku kidang néven officinalis.
(gör.-lat.) görög edény, lapos talpu csésze, melynek magas és karcsu egy füle van. L. az ábrát.
[ÁBRA] Cyathus.