(növ.), l. Sásfélék.
L. (növ.), l. Palka és Iszapsás.
a fésükopoltyús csigák (Ctenobranchiata) alrendjének szalagnyelvüek (Tenioglossa) csoportjába tartozó csiganem; tojásbarna, fénylő zománccal bevont héjjal, melynek tekervényei kivülről nem látszanak; nyilása hosszu résforma, keskeny, mindkét végén erősen bemetszett. Mintegy 120 élő faja legnagyobb részben a keleti meleg tengerekben tenyészik. A krétakorszaktól kezdve a jelenkorig mintegy 80 kövült faja ismeretes. Nagyobb, diszes fajait, minők a C. tigris L., C. linx L., C. puntherina L., a disztárgyaknak használják, a kaurit (C. moneta L.) pedig, mely az Indiai- és Csendes-oceánban közönséges, Afrikában a cserevásárlásoknál váltópénz gyanánt alkalmazzák.
Vénus mellékneve.
a kagylósrákok (Ostracoda) egyik neme, melynek fajai kizárólag tengerben élnek; a páncél mellső szegélyén öblös bemélyedés van a csápok kibocsátására, amiről e nemet már külsőleg is könnyen felismerhetjük; utópotrohja széles, lapított két lemezből áll. Egyik faja a Cypr. mediterranea Costa, a Földközi-tengerben.
a nyilt hólyagu halak alrendjének egyik családja. L. Pontyfélék.
a nyilt hólyagu halak (Phisostomi) rendjének egyik neme. L. Ponty.
L. (növ.), l. Rigópohár.
a kagylósrákok (Ostracoda) egyik neme, melynek fajai kizárólag édes vizekben élnek. Hazánkból is több faja ismeretes. L. Kagylósrákok.
(gör.-lat.), antik versláb, ütemelőzős choriambus: Č ž Č Č ž .