Győző, lirai költő, szül. Koltán, Komárom vmegyében 1836 febr. 11., tanulmányait 1846-54. a komáromi, tatai, esztergomi és pesti (bencés és piarista) gimnáziumokban, és 1854-57. a pesti egyetem jogi karán végezte. Megtanult németül, franciául és angolul s már jogászkorában sűrün dolgozott a nevezetesebb szépirodalmi lapokba és évkönyvekbe. Az 1860-iki nemzeti mozgalmakban mint az ifjuság egyik vezére vett részt beszédekkel és költeményekkel; a megyék visszaállításakor 1861. januárban Pestmegye tiszteletbeli, áprilisban pedig valóságos aljegyzője lett, a megyék ujabb feloszlatásakor pedig hazament atyjához, Csehibe, és 1862. befejezte ügyvédi vizsgálatait. A privizórium ideje alatt egyideig Szirákon Degenfeld Lajos grófnak adott jogi és államtudományi leckéket, majd Pesten volt ügyvédi segéd, utóbb pedig ismét atyja házánál tartózkodott Csehiben, míg 1866. a pesti első hazai takarékpénztár titkára lett, főjegyzői címmel. Ez évben a Kisfaludy-társaság is tagjául választotta. 1870. megyei főjegyzővé, 1872. pedig árvaszéki elnökké választották. A költői irodalmat, melyben 1853. tünt föl, hivataloskodása mellett is folyton gyarapítja eredeti költeményeivel és műfordításaival (Heine, Goethe, Béranger, Lamartine, Musset Alfréd, Hugo Viktor, Bruns után). Verseit összegyüjtve a köv. címek a. adta ki: Költemények (Pest 1862); Szerelem, költemények (u. o. 1863); Dalmady összes költeményei 1857-1875 (Budapest 1876). Szerelmi dalai, családi és hazafias költeményei egyszerü és igaz hangjokkal és meleg érzésökkel hatottak. - D. több jogi és árvaügyi cikket is irt a szaklapokba.
a már az ókorban ismert termelési országuk rendkivül kedvező fekvése folytán a világ legjobb borai közé tartoznának, ha a szőllőművelést nem üznék oly célszerütlenül. Habár ujabban alakultak bortermelő társulatok, melyek a kezelést szakszerüen üzik, általában azonban a legtöbb föltétel hiányzik, amely a bor természetszerü fejlesztésére szükséges. A szőllővesszőket rendesen más növényekkel együtt tenyésztetik, s karó nélkül műveltetik, a bor forrására nem fordítanak a kellő figyelmet; ha pince egyáltalán létezik, többnyire tulságos meleg, hordók majdnem teljesen hiányzanak s helyüket kecskebőrtömlők pótolják, melyekben belül van a szőr. Az össztermelés évenkint 850000-1150000 hl. közt ingadozik s még jelentékenyen növelhető. A legjobb fajokhoz tartozik a zárai moscato di rosa, a szebenikói maraschino (nagyon illatos), a Brazza szigetbeli vugava, (a tokajihoz hasonlít), a Lacroma szigetbeli maraschino, a raguzai malvasia (igen erős) stb. A D. alkohol tartalma 8-13 % közt ingadozik. Jó tulajdonságuk, hogy nem mennek át annyira a vérbe, mint a délvidéki borok. A dalmát szőllőművelés és szőllőfajok igen hasonlítanak az olaszhoz, s igy a boroknak is olaszos jellege van. Dalmácia élénk kereskedést üz különösen sötét vörös testes boraival, melyeket más borokkal való elegyítésre előnnyel használnak. Fő kereskedelmi piac Spalato, hol egy borászati társulat is székel.
az a ruha, melyet a diákonusok v. szubdiákonusok az istentisztelet alkalmával az alba fölött hordanak. Nevét Dalmáciától vette, hol régente a római tunika helyett hordták. A D. fehér, két biborszegéllyel átszőtt, térdig érő széles nyilt ujju ruha. Régente egybe varrták az egészet, most azonban két részből áll, ugyhogy az egyik része elől, a másik része hátul lóg le. Ábránk a XIV. századból való dalmatikát ábrázol. Mindig ugyanazon szövetből és szinből készül. Hires a római Péter templom sekrestyéjében őrzött u. n. császár D. V. ö. Lonovics, Egyházi archelogia.
[ÁBRA] Dalmatika.
(ásv.), a. m. Almandin (l. o.).
Antal iró, l. Alexandro.
l. Delmatius.
l. Opera.
Salvatore olasz pap, született Velencében 1768 nov. 12., megh. Padovában 1839 márc 12 (jan. 30.). 1806 óta a padovai egyetemen a fizika és mekanika tanára volt. Leirta az általa feltalált áramgép szerkezetét, azonkivül elektromótort is szerkesztett, melyben az elektromágnes két sarka között egy acélmágnes ingaszerü mozgást végezett, mialatt az elektromágnesen keresztülmenő áram irányát egyszerü mekánizmus segitségével automatikusan megváltoztatta.
kisközség Háromszék vármegyének kézdi járásában, (1891) 1511 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Már 1332. létezett; itt született Dózsa György, az Ulászló alatti pórlázadás vezére, Dálnoki Mihály, a kolozsvári unit. kollégium hires lektora (megh. 1648) és Ferenczi János.
1. Béni operaénekes, szül. Szabadkán 1849., mint kardalnok Szabadkán lépett először szinpadra 1857. Pár év mulva Kolozsvárott, mint lirai tenor vált a közönség kedvencévé. 1880. a budapesti nemzeti szinházhoz hivták meg, ahonnan az önállósított Operaházba ment át.
2. D. János, verselő, ki a XVI. sz.-ban, valószinüleg Kolozsvárott élt. Különösen az ó-klasszikus mondakört művelte. Munkája: De Obsidione Decennali antiquissime et excellentissime urbis Troiane atque ruina memorabili... Az regi es hires Troia városánac tiz esztendeig valo meg szallasáról, és rettenetes veszedelmeről. Kolozsvár, 1577. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.