Dames

Vilmos Barnim, német paleontologus, szül. Stolpeban (Pomeránia) 1843. jun. 9. 1891 óta a berlini egyetemen a geologia és paleontologia rendes tanára. Irt a halakról, archeopterisekről, a tribolitokról, echinidekről stb. Kayser E.-vel kiadja a Paläontologische Abhandlungen c. folyóiratot.

Dameth

Kolos Henrik, francia publicista és nemzetgazdasági iró, szül. Paray-le-Monialban 1812. szept. 26., megh. Genfben 1884. augusztus 14. 1833-1837. történelmi tanár volt, majd socialista hirlapokba dolgozott s 1848. két ízben el is zárták. 1850-55. Nizzában ujságszerkesztő volt, s minthogy a császárság alatt üldözték, 1858. a genfi egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtan tanszékét, 1864-65. Lyonban adott elő. Az akadémia 1876. tagjai közé választotta. Munkái közül említjük a következőket: Défense du Fousiésisme etc. (1842); Le Juste et l 'Utile ou Rapports de l 'économie politique avec la morale (1859); L'Économie politique et le Spiritualisme (1862); Introduction á l 'étude de l 'économie politique (1865); Résumé d 'un cours sur les banques publiques d 'émission (1866); Le Mouvement socialiste et l 'Économie politique (1869); La question sociale (1871); Les bases naturelles de l 'économie sociale (1872).

Damgân

(Damegan), város Irak-Adsemi persa tartományban, 64 km.-nyire Aszterabadtól, az Elburz déli lejtőjén, az é. sz. 36° 9' 53'' alatt. Egykoron Kumisz tartomány székhelye és fontos hely volt; a 15000 ház közül, melyek a Nagy Sah-Abbasz idejében fönnállottak, ma már csak 300 van meg; romban heverő körfalainak nagysága bizonyítja egykori jelentőségét.

Damia

egy eredetileg Eginán és Epidamoszban tisztelt görög földmivelési istentség (valószinüen csak más neve Démétérnek), kit a latin népek (igy az oszkok is) Itáliában korán meghonosítottak és Bona Dea (l. o.) istenségükkel csakhamar azonosítottak. Valamikor külön istenségi mivoltára a Bona-Dea-nak bemutatni szokott áldozatnak damium neve és a papjáé, damiatrix is vall.

Damiana

(növ.), l. Turnera.

Damiani

János, előbb pozsonyi, majd váczi kanonok, végre a váczi egyház kormányzója; szül. Tuhegli helységben (Bosznia) 1710., megh. 1784. Irt két dogmatikus művet a Sz. Máriáról és a Kat. Egyh.-ról. V. ö. Zelliger A. Egyh. irók csarnoka.

Damiáni

szt. Péter, szül. a XI. sz. első tizedében, megh. 1071. Szegény szülőktől származott s mint sertés-pásztor töltötte ifjabb éveit. Később testvérbátyja, Damián (innét az elnevezés D.) segítségével Faenzában és Parmában elvégezte tanulmányait, tanító lett, majd mint remete Fons Avellana lakói közé vonult. Két nagy baj megszüntetésére fordította figyelmét: a simoniára és a papok házasságára, s igy előharcos volt azon küzdelemben, mely VII. Gergely (Hildebrand) pápa alatt oly hevessé vált. Nevezetesebb iratai Gomorrhianus, az ágyasságban élő papok ellen; Gratissimus, a Simonia ellen; szt. Odilo, Romuald, Dominicus Loricatus stb. azon időtájt élt szerzetesek életrajza által a szerzeteséletet törekedett eredeti ideáljához visszavezetni. 1057. ostiai birobos-püspök lett, s mint ilyen az egyház kormányzásában különböző követségek, a támadt ellenpápák leküzdése, a pápai jogok védelme által szerzett érdemeket. Műveinek kiadását 1606-1615. C. Caietanus eszközölte Rómában.

Damianus

l. Cosmas.

Damiât

a. m. Damiette (l. o.).

Damiens

(ejtsd: Damján) Róbert Ferenc, franc. merénylő, szül. Teinloy-ban, 1715 január 9. kivégeztetett Párisban, 1757 március 28. Lakatosinas volt, aztán katona, de megszökvén, Párisban egy jezsuita kollegiumba szolgául szegődött. Különféle bűntények elkövetése után Németalföldre menekült, hol álnevek alatt tengődött. Testileg-lelkileg elzüllve visszatért Párisba, hol a parlament ellen elrendelt igazságtalan rendszabályok hirére a király megölésére határozta el magát. 1757 január 3. Versaillesben elrejtőzött s midőn XV. Lajos király Trianonba indult, D. rejtekhelyéről előlépve, a királyt késsel a jobb oldalán megszurta. Elfogatott s bár szörnyen megkinozták, megmaradt azon állítása mellett, hogy a királyt nem akarta megölni, csak igazságosabb meg emberségesebb uralkodásra téríteni. D.-t azután a Greve-terén iszonyu módon halálra kinozták és végre négy ló farkához kötve szétszaggatták; szülőházát földig lerombolták, családját pedig az országból örökre száműzték.


Kezdőlap

˙