Akrisios (l. o.) leánya, kit atyja elzáratott, mivel a delfii jós azt jósolta neki, hogy azon esetben, ha D.-nak fia születnék, ez nagyapját meg fogja ölni. A D.-ba beleszeretett Zeus, azonban aranyeső képében D.-hoz alá szállt s őt megárnyékozta. Midőn idő multával a leányPerseust szülte, az eset hallatára felindult Akrisios Danaét fiustól szekrénybe zárja s a tenger hullámaira bizza. A vizeken hánykódó és szivetrázón kesergő D.-t (ezt leirja Simonidés egy igen jeles thrénos-dalában, Bergknél III. 37. fragm.) Seriphos partjai közelében megtalálja egy Diktys nevü halász, Polydektés király fitestvére, ki házába fogadja, Perseust meg felneveli. Midőn egy izben Polydektés a még mindig szép D.-t meglátja, megszereti, s mivel azt véli, hogy az időközben fölnövekedett Perseus szerelmének utjában áll, ezt Medusa Gorgó megölésére küldi el. Perseus szerencsés visszatértekor anyját Polydektés kéjvágy elől az oltárhoz menekülten találja, de megmenti azzal, hogy Polydektést és udvarát a gorgófővel kővé mereszti. Diktys lesz a király, D. pedig anyjához Eurydikéhez Argoszba megy (L. még Perseus).Mondáját igen kedvelték költők és képzőművészek egyaránt. Euripidésnek, Livius Andronicusnak, Naeviusnak volt egy-egy D. tragédiájuk. Vázákon, amforákon gyakorta látjuk megörökítve a D.-mitoszt, mely allegorizálja a duzzadó földnek az esőre bekövetkező termékenységét. Perseus pedig a napot szimbolizálja, mely eső után fényesen kiragyog.V. ö. Schwarz, De fabula Danaeia; Wirth A., D. in christlichen Legenden (Halle 1892).
a keramikában a XVIII. században nyert jelentőséget. Koppenhágában 1722. egy részvénytársulat gyárat alapított, melyben delfti porcellán vagy hollandiai fehér cserépedények készültek. E gyár oly jól utánozta a hollandiai gyártmányt, hogy a kettőt egymástól nem könnyü megkülönböztetni. Utóbb Dánia más városaiban is keletkeztekhasonló gyárak, melyek mind megkisérlették az igazi porcellán előállítását, ami azonban csak V. Frigyes alatt (1746-66) sikerült. A koppenhágai gyárak mostanában leginkább régi tárgyak utánzásával foglalkoznak. A királyi porcellángyár máz alatt kék festéssel diszített fehér porcellánt készít.
(Danaisok), Danaos (l. o.) argoszi király 50 leánya, kik apjok parancsára férjeiket,Aigyptos király 50 fiát, nászéjükön megölték. Apjuk ujra férjhez akarván adni, versenyjátékok dijaiul tüzte ki őket. A győztesek ugy, a hogy egymásra következtek, válogatták ki a Danaidákat s velök a danaok (l. o.) nemzetét nemzék. Atyjukkal együtt megölte a D.-at Lynkeus, Aigyptosnak egyedül életben maradt, nejétől Hypermnéstrától a nászéjen megkimált fia. Az alvilágban pedig gonosz tettükért ugy bünhődtek meg, hogy egy lyukas hordóba örökké vizet kellett öntögetniök: az örökké sikertelen munka jelképezése. (Mellékelt ábránk a vatikáni Museo Pio Clementino egy oltára relief-ét mutatja)
[ÁBRA] Danaidák
Mondájuk valószinüen az argoszi tartománynak a hosszabb szárazságra bekövetkezni szokott, tartósan nedves időjárását allegorizálja. Legujabban azonban iparkodtak kimutatni, hogy az egész monda csak tárgya volt egy körülbelül Kr. e. 1000. Argoszban keletkezett hajóseposznak. - A D.-kat nagyapjuk, Bélos neve után Béliadák-nak is nevezték.
l. Arzenopirit.
(az arabs Dankali többese), mohamedán néptörzs, mely az Adeni-tengeröböl déli vidékén, Abisszinia, a Vörös-tenger, Bab el Mandeb és Arkiko közt lakik. Nomádok, halászok, sötétbarna, hosszu hajjal, éles arcvonásokkal. Ők magukat Afr-oknak (egyes számban Afri) nevezik. Vannak Adal nevüek is s ezek rablásra is hajlandók; saját nyelvük van. Több törzsre oszlanak. Az Assaimara és Mudeitu elnevezésekkel a nemes rendeket illetik. D.-ok legnagyobb része az aussai szultánt ismeri el urául. A part mentének legnagyobb része olasz birtok; Obok a franciáké. V. ö. Salt: Voyage to Abissinia 1814.; Reinisch L.: Die Afar-Sprache (Bécs 1887); Scaramucci és Gidiole: Notizie sui D. (1884); Licata: Assab e i Danachili (Milanó 1885).
(ásv.), cinktartalmu helvin (l. o.). É-Amerika (Mass Rockport).
Argos lakosainak régi neve Danaosról (l. o.), aki itt uralmát megalapította. Mivel a trójai háborúban az Agamemnón vezérlete alatt álló Argos vitte a főszerepet, azért Homéros D. néven az összes helléneket érti. - A D. ajándéka gyanus, vészhozó ajándék; eredetét a trójai falótól vette, melyet a görögök Trójától való álvisszavonulásuk alkalmával Trója előtt hagytak, és melynek a városba vitele ellen Laokoón főpap hiába tiltakozott: Timeo Danaos et dona ferentes (Félek a D.-tól, még ha ajándékot hoznak is).
a görög monda szerint Bélos és Anchinoé fia, Aigyptos öccse, az 50 Danaida apja. Atyja neki Libiát, Aigyptosnak Arábia tartományát adta osztályrészül. De Aigyptos, miután a melampusok országát meghódította (a mai Alsó-Egyiptomot), öccsét is kezdte szorongatni, ki mindamellett, hogy leányait Aigyptos 50 fia el akarta venni, Athéné tanácsára 50 evezős hajón a Danaidákkal együtt Egyiptomból megszökik, idővel Argoszba ér, és kedvező jelekre hivatkozva, elvitatja az ott uralkodó Gelanór királytól a tartományt. Midőn a Danaidákat és D.-t üldözőbe vett Aigyptosfiak Argoszba kerülnek, D. csak nagy vonakodva adja hozzájuk nőkül leányait, de ezeknek megparancsolja, hogy a nászéjen férjeiket gyilkolják meg. A Danaidák meg is cselekszik apjuk parancsát az egy Hypermnéstra kivételével, kit szüzességétől férje Lynkeus nem fosztott meg. Ezt azért D. biróság elé is állíttatta, mely azonban fölmenté. A danaok a monda szerint D.-tól származtak le.
(angolul Dinapore, Dinapur), város Bengáliában, Patna kerületben, a Gangesz jobb partján vasut mellett, (1881) 37893 lak., nagy katonai épületekkel.
a Dnyeszter középkori neve.