járási székhely Jaroszláv orosz kormányzóságban a Pelenda és a vasut mellett, (1889) 3816 lak., vászonszövéssel és gabonakereskedéssel.
Miklós fejedelem által 1871. alapított város Montenegróban. a Leta jobb partján 1000 lakossal. 1876 okt. 8-10. tartó ütközetben Dervis basa, 1877 jun. 17-25-ig tartó csatákbanpedig Szulejman basa szenvedett vereséget.
János, munkács-egyházmegyei gör. kat. kanonok s püspöki helynök, szül. Őrmezőn (Zemplénmegye) 1836. Középiskoláit S.-A.-Ujhelyen, Ungvárt és Kassán, a hittani tanfolyamot az ungvári papnevelőben és liceumban végezte. 1859. Popovics Bazil munkácsi püspök egyházi kormányának igazgatója lett; 1862. misés pappá szentelték fel s ugyanez évben fogalmazóvá 1867. pedig titkárrá nevezték ki. 1871. kanonok, 1875. hajdu-dorogi püspöki külhelynök, 1886. zámi cimzetes apát lett. Több munkát is irt s az egyházi ó-szláv nyelvből magyarra fordította a templomi szertartások végzéséhez szükséges könyveket, mely műveivel a gör. katolikusok magyar nyelvü istentiszteletét alapította meg. V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
(dán erdő), Kieltől északnak fekvő, Slezvig porosz kerülethez tartozó termékeny félsziget a Keleti-tengercsatorna és az Eckernfördi-öböl közt; rajta a keleti parton épült Friedrichsort vára.
(perzsa) a. m. tudós; Törökországban az alsóbbrangu mecsetek tisztviselőinek cime.
(orosz) a. m. adó, különösen az, melyet a régi orosz fejedelmek a meghódított népektől szedtek, később pedig általában a mongolok által kirótt adó. Adóalapul az ekék, a mongolok pedig a kémények mennyiségét vették. A mongol uralom megszüntével a D. elnevezést a rendes adóra alkalmazták, jelenleg azonban az adót podatj-nak nevezik.
(Dincu), kisközség Kolozs vmegye almási j.-ban, (1891) 360 lak., barnaszénbányával.
l. Danakil.
l. Thankmar.
József Károly, n.-prépost, szül. Pozsonyban 1829 jan. 16. 1843. növendékpapnak fölvétetvén, a bölcsészetet Nagyszombatban, a teologiát Bécsben hallgatta. 1852. pappá szenteltetvén, az Augustinaeumba küldetett, hol 1854. hittudori rangot nyert. Még ugyanazon évben a bécsi Pazmaneum tanulmányi felügyelőjévé, 1856. a bécsi egyetemen segéd-, 1857. rendes tanárrá neveztetett ki. 1860. udvari káplán s augustinaeumi tanulmány-igazgató lett, az 1862/3. tanévre pedig a bécsi egyetem teologiai karának dékánja. 1865. ismét dékán, 1866. pápai t. kamarás lőn. 1868. esztergomi kanonokká s az esztergomi papnevelő intézet igazgatójává neveztetett ki, ahol szaktárgyát, a biblikumot tanította. 1870. a bölcsészeti kar prodirektorává, u. a. évben bélakuti c. apáttá. 1874. Ő Szentsége házi főpapjává s barsi esperessé lett. Több évi utazásaiból hazatérvén, az esztergomi hittudományi kar igazgatója, 1886. székesegyházi főesperes, 1889. sz. Mártonról nev. pozsonyi prépost s főesperes, 1890. c. prisztinai püspök, amely méltóságaiban most is móködik. A magy. tud. akadémia 1881. levelező tagjai közé választotta, amit sok évi tevékeny irodalmi munkássága által - különösen a szentirási tudományok terén - nagyon is kiérdemelt. Nev. művei: Historia Revelationis Divinae Veteris Test. etc.; Historia Revelationis Divinae Novi Test. etc.; Joannes Sylvester Pannonius etc. Divum Hieronymum oppido Stridonis in regione interamna (Muraköz) ... natum esse etc. Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az eszterg. főegyház kincstárából. Dankó J. eszt. kanonok könyvornamentikai kiállítása. Páratlan becse az ő biografiai arckép- és rézmetszet-gyüjteménye, melyben Dürertől több unikum található. Legjobb műve: Vetus Hymnarium ecclesiasticum Hungariae (1893). V. ö. Századok 1891. 605. lap, 1893. 341. lap; Zelliger A. Egyh. irók csarnoka. Szinnyei: Magyar Irók.