Dankov

járás és járási székhely Rjezan orosz kormányzóságban, a Don jobb partján, egy magaslaton, vasut mellett, (1889) 2745 lak. Plébánia templomában egy 1652. nyomtatott evangeliumot őriznek.

Dankovszky

Gergely, magyar nyelvész és természetbuvár, szül. Morvaország Teles nevü városában 1782 febr. 16., megh. Pozsonyban 1857 dec. 6. A bécsi egyetemen a hittudományokban és az arab nyelvben képezte ki magát; utóbb hazánkba jövén, Révai utmutatása szerint elsajátította a magyar nyelvet. Azután állandóan letelepedett Magyarországban s előbb Győrött, majd meg Pozsonyban a görög nyelvet adta elő. Leginkább arról ismeretes, hogy a magyar szókincsnek legnagyobb részét minden áron idegen, kivált szláv nyelvekből akarta magyarázni, továbbá, hogy a régi görög nyelvet a szlávság legközelebbi rokonának akarta bizonyítani. Egyébiránt sok becses anyag van műveiben. A főbbek ezek: Magyaricae linguae lexicon critico-etymologicum (Pozsony 1833-36), melyért V. Ferdinánd király aranyéremmel jutalmazta. A magyar nemzet maradéki az ősi lakhelyeikben (u. o. 1826); A magyar nemzet ősi neve, valódi eredete és székhelyei (u. o. 1825. latinul); A magyar alkotmány eredete, a nemzet bölcsője és különböző székhelyei (1826); Homerus Slavicis dialectis cognata lingua scripsit (Bécs 1829).

Dankwart

a nibelung-eposzban Hagen testvére és a burgundi királyok marsallja. Főszerepe az eposz második felébe esik, midőn Etzel testvére, Blödelin őt és a reábizott burgundu vitézeket megtámadja. Helferich öli meg. A monda eredeti alakja nem ismeri.

Dannecker

János Henrik, német szobrász, szül. Stuttgartban 1758., megh. u. o. 1841. Tanulmányait a stuttgarti Károly-iskolában végezvén, 1780. udvari szobrász lett, 1783. Párisban Pajou műtermébe lépett be, 1785. pedig Rómába ment, hol az ókori remekművek, főleg azonban Canova hatása alatt tehetsége még jobban kifejlődött. 1790. visszatért Stuttgartba, a művészeti iskolák tanára, majd igazgatója lett és késő vénségben, szellemi végelgyengülésben halt meg. Műveinek legnagyobb része klasszikus irányánál fogva antik tárgyu; ilyen volt első pályamunkája, a krotoni Milo, a Rómában készített Bacchus és Zeus-szobor és leghiresebb műve, a kararai márványból faragott, párducon nyugvó Ariadne (1806, a Bethmann-féle kertbenM. m. Frankfurtban), mely számtalan reprodukcója által ma is világszerte ismeretes. Mellszobrai közül legkitünőbbek ifjukori barátjának, Schillernek mellszobrai, melyek közül a legtökéletesebb, karrarai márványból, a stuttgarti muzeumban van. Élete vége felé a vallásos irány felé hajolt. Sok évi töprengésnek az eredménye az 1824. befejezett Krisztus-márványszobor (Carszkoje Zelo-ban Szt.-Pétervár mellett), hasonló, de szárazabb Ev. szt. János szobra a rothenbergi sirkáplonában (1826), ebbe a csoportba tartozik a «Dannecker álma» cimen ismeretes domboruműsorozat is. D. Thorwaldsen után a klasszicizmus legkiválóbb képviselője a szobrászat terén. Nem volt olyan teremtő ereje, mint Canovának vagy Thorwaldsennek, de rendkivüli érzéke a természet és a szép formák iránt, azonkivül kitünő teknikája a legjelesebb ujkori szobrászok közé sorozzák. Nőalakjainak tetszetőssége sohasem megy át kacérságba, ugy mint Canovánál; a képmásai is fölülmulják mestereit. - V. ö. Grüneisen und Wagner, D.-'s Werke in Auswahl, mit einem Lebensabriss des Meisters. Hamburg, 1841.

Dannemora

falu Upsala svéd kerületben (län), 46 km.-nyire Upsalától, vasut mellett, 1400 lak. Svédország legfontosabb vasércbányáival. Sik, mocsárokkal környékezett vidékén van a 3000 m. hosszu és 650 m. széles, 130 m.-nél mélyebb üreg, amelyből a tárnák a vasércbányákba vezetnek. A 79 bánya közül már csak 10-14-et művelnek. E bányák ércét a közelfekvő helységekben (Söderby, Osterby, Söfsta, Forsmark) olvasztják ki; azok átlag 50 % tiszta, igen jó minőségü vasat szolgáltatnak, a melyet főképen Angliában acélkészítésre használnak. Az 1480 óta művelés alatt álló bányákat a közeli tavak vizének behatolása ellenében ujabban csak költséges munkálatok által tudták megvédeni.

Dannenberg

az ugyanily nevü j. székhelye Lüneburg porosz kerületben, a Jeetze partján, vasut mellett, (1890) 1918 lakossal, butor és kocsikészítéssel, szénégetéssel. Régi kastélyában Henrik, Schwerin grófja, II. Valdemár dán királyt 1223-25-ig fogva tartotta.

Dannenberg

Hermann, szül. Berlinben 1824 jul. 4. német éremtudós. Főbb művei: Die deutschen Münzen der sächsischen und fränkischen Kaiserzeit. Berlin 1876. Grundzüge der Münzkunde, Leipzig 1891.

Danner

Lujza Krisztina, grófnő, VII. Frigyes dán király neje, szül. Kopenhágában 1815 ápr. 21., megh. Génuában 1874 márc. 6. Családi neve Rasmussen volt, s egyszerü polgári családból származott. Előbb mint nevelőnő működött, azután balett-táncosnő lett, utóbb Kopenhágában divatüzletet nyitott. Ekkor ismerkededett meg a dán trónörökös, a későbbi VII. Frigyes királlyal, ki vele 1850 aug. 7. morganatikus házasságra lépett, s grófnővé tette. A király halála után, 1863. cannes-i birtokán élt Déli-Franciaországban.

Dannevirke

(Danewerk), körülbelül 2 mértföld hosszu, egyetlenegy kapuval ellátott, a Schleitől a Treeneig vonuló sánc, amelyet a IX. században Göttrik dán király kezdett meg építeni és utódai több izben megerősítettek. 1848 után a dánok e sáncokat ujabb erődítményekkel látták el; ennek dacára, 1864 febr. 5-től 6-ra való éjjelen Meza dán vezér, midőn megtudta, hogy a porosz hadsereg a Schlei vizén átkelni készül, azt föladta. A régibb sáncokból még egyes maradványok állanak fenn Haddebynél az Oldenburg, továbbá a Thyraburg stb.

D'Annunzio

olasz költő, l. Annunzio.


Kezdőlap

˙