(állat), a Levéllábu rákok rendjében az Ágascsápuak alrendjének s a Daphnidae családnak egyik neme, melynek páncélja majdnem mindig hálózatosan terecskézett, hátul egy hosszabb, majd rövidebb tövisben folytatódik, a fej és törzs között bemélyedés nincs. Sok faja ismeretes, valamennyi az édesvizekből. Hazánkból is több faját ismerjük, melyek közt legnagyobbak a D. magna Str., D. Schäfferi Br. és D. pulex De Geer. L. Ágascsápuak.
a görög mitologiában, a siciliai pásztorok hérosza és a bukolikus költészet feltalálója,Hermés és egy nimfa fia. Anyja a völgyben egy babérligetben hozta világra, pásztorok nevelik fel. A hegyek szakadékaiban legelteti nyáját, az emberektől távol tartózkodik s csak anyjával, Pánnal és Priaposszal érintkezik. Pán megtanítja a szirinxen fuvolázni (ezt tárgyazza mellékelt ábránk)
[ÁBRA] Pán és Daphnis:
(mások szerint Pánt és Olympost tárgyazza), mely a nápolyi muzeumban őrzött 6329. számu nevezetes szoborcsoportozatnak fotografia után készült reprodukciója). Beleszeret egy nimfába, kinek megigéri, hogy hozzá való hűségét meg nem szegi soha. De midőn egykor lerészegszik, igéretét megszegi; a nimfa hütlenségeért megvakítja. Ez állapotában lezuhan a szikláról és szörnyet hal. A mondának ujabb verziója szerint azzal hivalkodott, hogy a szerelem soha nem veend rajta hatalmat. Ezért Aphrodité egy Xenea nevü leány iránt szerelemre lobbantja, s D. viszontszerelemre nem találván, halálra emészti magát. Szenvedései (Daphnidos algea) közmondásossá váltak.
Unger (növ.), a babérfélék ősvilági faja, a. m. ősbabér.
(lat.) a. m. ételhordó; a római császárok udvaránál az ételekre felügyelő hivatalnok, a középkorban a. m. asztalnok.
Lőrinc, olasz dalműszöveg-iró, szül. Cenedában (Velence köztárs.), 1749 március., megh. New-Yorkban 1838 aug. 17-én. A trevisoi papnevelőben tanult, majd tanított is, mig szabadabb nézetei miatt száműzték. Görtzben, majd Marcolini grófnál Drezdában élt, honnan szerelmi viszonya miatt kellett távoznia. Bécsben az udv. szinpad kinevezett költője volt, mikor 1785. összeköttetésbe lépett Mozarttal, s neki a Figaro lakodalma és Don Juan szövegét irta, egyidejüleg a Salierinek szánt Axur-ral. II. Lipót elbocsátotta; D. Triesztbe, majd Londonba s végül New-Yorkba ment, hol küzködve cserélgette kenyérmunkáit; végre olasz operát alapított s ezt igazgatta haláláig. Viszontagságait elbeszéli a Memoire c. önéletrajz. (New-York 1823-27; 4 köt.).
Konstantinos, a legjelentékenyebb ujabb vallásos költő a görög egyházban, szül. a XVIII. század elején, megh. mint az athoszi kolostor tagja 1789. Sokáig a moldvai fejedelem szolgálatában volt, hazafias magatartása miatt a törökök többször fogva tartották. Nők tüköre, Erkölcstan és kegyelemkertje c. műveit a görögök még ma is olvasgatják.
(Vallé des Dappes), a Dôle É-i lábánál, kis völgy a Jura hegységben, Jura francia département DK-i szélén. Miután birtoka Franciaország és Svájc közt hosszabb ideig viszálykodás okául szolgált, 1862 december havában kötött egyezség szerint a két ország egymás közt megosztotta, a nagyobb része Svájcnak jutván. V. ö. Année géogr. t. II. p. 356.
1. József, pedagogiai iró a sz. elején. Pozsonyban, 1804. adta ki Theophron vagy a tapasztalt tanácsadó, a tapasztalatlan ifjuság hasznára c. munkáját, melyet Campe J. H. német munkája után fordított. Ez a Theophron egy atya - Lord Chesterfield, - ki fiának, Kleonnak tanácsokat ad pályaválasztásra s az emberekkel való társalkodásra. Több kiadást ért s 1831. Theodorovics a magyar románok számára is lefordította.2. D. László, tanár, szül. Miskolcon 1843 febr. 28., megh. Budapesten 1890 máj. 29. A gimnáziumot Miskolcon, az akadémiai tanulmányokat Debrecenben végezte. 1864. a skót szabad egyház által alapított teol. ösztöndij segítségével Edinburgba ment. Itt és Londonban az angol nyelvet elsajátítván a természettudomány tanulmányozására adta magát. 1866. visszatérvén, a debreceni gazdasági intézetnél tanár lett, 1867. pedig a pesti főgimnáziumban foglalta el a természetrajzi tanszéket. 1870. a természettud. társulatban ő indítványozta a könyvkiadó vállalatot s ő dolgozta föl annak a tervét. Sokat irt és fordított; a kiválóbb magyar folyóiratokban megjelent cikkein kivül önállóan kiadott művei a következők: A talajkimerülés befolyása az államok életére (Pest 1869.); Általános természetrajz (Pest 1869.); A geologia alapvonalai, Paget Dávid után (Pest 1872.); Darwin: a fajok eredete (Budapest 1873-74; 2 köt.); A nemzetgazdaság alapelvei, John Stuart Mill. után (Négy köt. Budapest 1875.); A parlamenti kormányrendszer Angliában Todd Alpheus után. Szerkesztette a Magyar Föld közgazdasági napilapot 1880 máj. 16-tól haláláig.
8620 m. magas hegy a Karakorum-láncban, 22 km-nyire a Sigar- v. Musztag-hágótól. Földünknek nagyságra nézve második hegycsúcsa. Az angol térképen K.2-vel is jelölik. Déli oldalán az örökös hó határa 5900, északi oldalán 5600 m. magasságban van.
arab eredetü török szó; jelent házat, helyet. Ez a szó van meg a dár-usz-szaádet ágászi szóban, mely elnevezéssel a szultán fő háremőrét nevezik. Dár-usz-szaádet ugyanis szószerint a boldogság fészkét, vagyis a császári háremet jelenti és a fentemlített kifejezés a boldogság hajlokának az őrét, vagyis a főháremőrt fejezi ki. E dár szóval nem tévesztendő össze a perzsa eredetü dár szó, mely főleg összetételekben fordul elő, mint p. háznedár kincstartó, bájrákdár fegyvertartó stb.