griz, őrlemény-termék, nagyobb-kisebb méretü magtöredékek, melyek a buzából, főként a műőrlésnél, a buza fokozatos felaprításánál, a darálásnál s részben a felbontásnál keletkeznek. Ezek a magtöredékek a buzaszem belsőbb és külsőbb rétegeiből törnek ki s ennélfogva részben korpamentesek, részint nagyobb-kisebb korpaszilánkokkal borítva vannak. A buzaszem legbensőbb részeiből származó dara fajsulya a legnagyobb, a külsőbb részekből való korpásabb daráé mindinkább kisebb. A legnagyobb fajsulyu darából nyerik kellő kezelés mellett a legtisztább, legfehérebb nullás lisztet, a mindinkább kisebb fajsulyu darafélékből pedig a mindinkább sötétebb lisztfajokat. A malomban ennélfogva a darát fajsulya szerint osztályozzák (l. Daratisztító-gépek). Miután azonban a darát alkotó magtöredékek nagyobb és kisebb méretüek, azért a molnárnak azokat a fajsuly szerinti osztályozás előtt méretkülönbség szerint is kell osztályoznia. A kereskedelembe bocsátott durvább és finomabb főzni való darát különös gonddal megtisztítva rendszerint a legnagyobb fajsulyu dara szolgáltatja. - D. (bány.). Olyan minőségü összezuzott érc, melynél az egyes szemek nagysága 0,5 mm.-nél nagyobb. - D. (koh.). A megolvadt fémet folytonos rázás közben hagyják kihülni, s igy D. lesz belőle. - D. a geologiában, illetőleg a kőzettanban valamely összetett, kristályos kőzetnek egyes elegyrészekre széthullott tömegei, melyek azon helyen vannak, ahol az illető kőzet mállás következtében szétesett. A kőzetdara további mállása adja az agyagot. Gránitsziklák, trachittömzsök stb. tetején s oldalán gyakran látni apró szemü laza törmeléket, mi nem egyéb mint gránit-dara, illetőleg trachit-dara.
Persiában, l. Derabgerd.
néven nevezik a forgalomban mindazon cikkeket, amaelyek nem mérlegeltetve, hanem darabszám szerint vétetnek számba. Az egyes darabok azután v. külön-külön egyenként, vagy pedig kisebb-nagyobb számba összesítve tucat, csomag, bál, konc stb. néven jutnak forgalomba.D. A vasutak által szállítandó áruk továbbításánál főként két szempont a mértékadó: az áru rövidebb (l. Gyorsáru), avagy hosszabb idő alatt (l. Teheráru) szállítandó rendeltetésének helyére; továbbá, hogy az áru tömegesen adatik-e át szállításra akként, hogy a szállításra szükségelt kocsik hordképessége teljesen kihasználtatik, avagy csak kisebb mennyiségben. Ez utóbbiakat nevezzük D.-nak és a vasutak dijszabása szerint ilyen D.-nak tekintendők mindazok a szállítmányok, melyeknek sulya fuvarlevelenként 5000 kgramm-nál kevesebb. A fentebb vázoltak alapján a vasut az áruknak szállításra való átvételekor különböző feltételek megtartására kötelezvén magát, teljesítményeért szintén különböző árt kiván, mit is árudijszabása alapján érvényesít.
l. Pénzverés.
érdes, durva, egyenetlen, döcögős; átvitt értelemben faragatlan, illetlen; nehézkes, szaggatott (beszédről, versről).
(Schroten). A műőrlésnél a buza fokozatos felaprításának első folyamata. A darálást tökéletesebb berendezésü malmokban ez idő szerint először durvábban s azóta fokozatosan finomabban rovátkolt hengerek között többszörösen - tökéletes műőrlési rendszer mellett 5-7-szer - ismétlődve viszik végbe, hogy a buza korpahéját kiméljék, továbbá hogy szép darát, de lehetőleg csak kevés lisztet nyerjenek. A darálási műveletek alatt ugyanis a buzaszem tartalma, a magfehérje mint dara és derce kitörik, miáltal a buzaszem mindinkább laposabbá válik, mig végre a korpahéjak nagy része nagyobb levélkék alakjában visszamarad. A D.-nak termékei különféle dara és derce, továbbá a fentebb említett korpahéjak, amely utóbbiak a kiőrlés után a kereskedelmi durva korpát szolgáltatják. A D. alatt kevés liszt is keletkezik, de ezek a lisztfajok sötétek. A D.-sal sikerül tehát a korpahéjak nagyrészének a magfehérjétől való elkülönítése, amit hámozási művelettel elérni nem lehet. - D. szóval jelzik az értelem nélkül elhadart beszédet is.
a gabonanemüek őrlésére használt első kezdetleges készülék, melyet fokról-fokra tökéletesítettek s melyből a mai nagyszabásu malom fejlődött; ma már a régi darálót egyes vidékeken leginkább a só darálására használják, mig a kávé és egyéb füszerek aprítására külön szerkezetü darálók szolgálnak.
l. Malom.
nagyközség Somogy vmegye szigetvári j.-ban, (1891) 1443 magyar lak., vasutállomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár; lakói sok kendert termelnek.
(növ.), l. Árpa.